Sokadik változat a házi szendvicshúsokhoz. Ehhez hasonló pácot már sokszor használtam szárnyasokhoz, de ma gondoltam egy merészet, és kipróbáltam sertéshez is. Persze maradhatnék a már jól bevált, sikeres pácoknál, de mi vinné előre a világot, ha nem a kísérletezés? Szerencsére ez a kísérlet is jól sült el, a hús nagyon finom lett. (Férj szerint idáig a legjobb, de ő mindegyikre ezt mondja:)
Ilyen szendvics készült belőle tükörtojással, sült hagymával és sajttal, rozsos hamburgerzsömlébe rejtve:
Hozzávalók kb.1 kg lapockához:
2-3 ek olívaolaj
2 ek ketchup
1 ek mustár
1 tk méz
1 tk vörösborecet (vagy balzsamecet)
1 nagyobb vagy két normál gerezd fokhagyma
csipetnyi a következő fűszerekből:
rozmaring, majoranna, kömény, cayenne bors (vagy chili), fekete bors
és természetesen só
Egy nagyobb darab lapockát körbefarigcsáltam, hogy egy szépen szeletelhető darabot kapjak. A levágott darabokból rizses hús készült. A pác hozzávalóit összekevertem, és bekentem vele a húst, amit aztán két órán keresztül pihentettem a hűtőben.
Egy mélyebb serpenyőben egy evőkanál kacsazsírt hevítettem. A húsról óvatosan egy késsel körben lehúztam a pácot, úgy, hogy egy cseppje se vesszen kárba. A lapockát magas hőmérsékleten körbepirítottam a kacsazsírban, majd takarékra vettem a lángot. Visszaöntöttem a húsra a pácot, és felöntöttem kevés vízzel. Lefedve alacsony hőmérsékleten sütöttem, amíg teljesen megpuhult, és a víz elpárolgott alóla. A hőmérsékletet feljebb vettem, és újra körbepirítottam a lapockát.
Az oldalas szerintem grillkenyérrel a legfinomabb. Lehet ezen vitatkozni velem, de meggyőzni senki nem tud az ellenkezőjéről. :) Pláne ha az a grillkenyér egy kis maradék szalonnazsírban sült, és jól meg van tömve zöldségekkel. Ez esetben még az oldalasomról is képes vagyok lemondani a férj javára, pedig igazán finom darab lett...
A grillkenyeret a jól bevált hamburgerzsömle tésztájából készítettem, ami igazán sokoldalú tészta, így nagyon finom a belőle készülő grillkenyér is.
Hozzávalók: (6 adag)
1 kg oldalas
BBQ szósz: recept itt (annyi különbséggel, hogy most a kóla kimaradt belőle)
egy adag hamburgerzsömle tészta:
(430 g liszt, 2,5 dl víz , 1 tk cukor, 30 g olívaolaj, 1 tojás, 10 g só, 20 g friss élesztő )
1 kaliforniai paprika, fél kígyóuborka, fél póréhagyma, 1 fehérretek (vagy bármilyen zöldség ízlés szerint)
zsiradék a sütéshez
só
Az oldalast feldaraboljuk hat részre, sózzuk, és vastagon bekenjük minden oldalát a BBQ szósszal. Egy kisebb tepsit kikenünk kacsazsírral, vagy meglocsoljuk némi olívaolajjal. Beletesszük a húsdarabokat, és alufóliával lefedve 140 fokon sütjük, amíg teljesen megpuhul. Ekkor levesszük a fóliát, a hőmérsékletet felvesszük 200 fokra és néhányszor átforgatva az oldalast, -átkenegetve a lecsöpögött szósszal- mindkét oldalát pirosra sütjük.
A tészta hozzávalóiból lágy, rugalmas tésztát dagasztunk, és lefedve meleg helyen hagyjuk duplájára kelni.
A megkelt tésztát hatfelé osztjuk, és mindegyik adagot palacsintasütő méretűre nyújtjuk. Egy teáskanálnyi szalonnazsíron vagy kacsazsíron mindkét oldalát palacsintasütőben megsütjük. (Ha a tészta hólyagosodik, akkor kell megfordítani.)
A fel nem használt tésztát 1-2 napig tudjuk tárolni a hűtőben.
A grillknyereket tetszés szerint megkenhetjük tejföllel, vagy maradék BBQ szósszal, az egyik felére ráhalmozzuk az uborkagyalun lereszelt zöldségeket, enyhén megsózzuk, és ráhajtjuk a tészta másik felét. Az oldalas mellé tálaljuk.
Végre van netem! Két hét várakoztatás után megkönyörült rajtunk a T-Home, és átkötötték a szolgáltatást.
Hálás vagyok az öcsémnek, hogy ez idő alatt nem hagyta magára a blogot, és fantasztikus finomságokat posztolt, aminek mindegyikéből volt szerencsém enni. Jó is egy ilyen öccs a háznál. :))
Na de akkor jöjjön az első recept az új konyhából, ami igazából nem is új, mert amíg a nővéremék laktak itt, addig is heti rendszerességgel sürögtem-forogtam, főzőcskéztem itt.
Próbálom rávenni a nővéremet, hogy hagyjanak fel a felvágottak fogyasztásával, és helyette készítsen szendvicsbe való húsokat ő is. Azt mondja, hogy unalmas mindig sült húst enni. Nos, én bebizonyítom neki, hogy a húsokat annyi variációban lehet elkészíteni, amit lehetetlen megunni. Most éppen csodaszép göngyölt császárt vettem akciósan a Sparban. Először valami ropogós sültet terveztem belőle, de ahogy nézegettem a szép formáját szinte kiáltott, hogy felvágottat készítsek belőle. Így is tettem, és abszolút nem bántam meg. Nagyon vékonyan fel lehet szeletelni, az íze meg valami csoda. Szétomlik a szájban, mintha puha pástétomot ennénk. A munka vele maximum 10 perc, úgyhogy a testvérem sem hivatkozhat arra, hogy nincs ideje elkészíteni…
Hozzávalók:
1 kg göngyölt császár
25 dkg hagyma
25 dkg sárgarépa
15 dkg fehérrépa
4-5 gerezd fokhagyma
só, bors, majoranna, kakukkfű
1 ek kacsazsír
0,5 l víz (vagy húsleves)
A kacsazsírral kicsit kikenjük az edényt, és ráhalmozzuk a durvára vágott zöldségeket. Sózzuk, borsozzuk, fűszerezzük majorannával és kakukkfűvel. A húst is bedörzsöljük sóval, a zöldségágyra fektetjük és felöntjük vízzel. Lefedve alacsony lángon pároljuk, amíg a hús teljesen megpuhul. Közben időnként megforgatjuk (20-30 percenként), hogy minden oldalon egyformán érintkezzen a zöldségekkel, és jól magába szívja az ízüket. (Nem néztem pontosan az időt, de kb.1,5-2 óra alatt lett kész.)
A húst kivesszük, és a visszamaradt zöldségekről elforraljuk a vizet. A zöldségeket összeturmixolva szendvicskrémként használhatjuk a hús mellé, de egyfajta gulyáskrémként használhatjuk levesekhez, pörköltekhez is.
A szendvicsbe készülő sertéshúsok egy újabb variációja. Gyönyörű, kb. 1 kg-os lapockát vettem, amit igyekeztem téglalap alakúra farigcsálni. (A levágott részekből rizseshús készült.)
Még melegen széthúzogathatjuk szálakra, és úgy is betölthetjük a szendvicsekbe, lásd itt. Én most teljesen kihűtöttem és egy éjszakára a hűtőbe tettem. Így nagyon vékonyan fel lehet szeletelni. Rozsos grillkenyeret készítettem hozzá, ebbe csomagoltam be hagyma, uborka és kápia paprika társaságában.
Hozzávalók:
70 dkg sertés lapocka
3 ek kacsazsír
pác:
1 kk cukor
1 kk pirospaprika
1 kk kömény
fél kk rozmaring
negyed kk oregánó
1 nagyobb gerezd zúzott fokhagyma
fél fej hagyma apróra vágva
só
A pác hozzávalóit összekeverjük, és alaposan bedörzsöljük a húsba. Letakarva egy-két órára a hűtőbe tesszük.
Serpenyőben felforrósítjuk a kacsazsírt és a húst körbepirítjuk benne vigyázva, hogy ne égjen meg a fűszer.
Felöntjük 2 dl vízzel, és lefedve a legkisebb hőmérsékleten addig pároljuk, amíg omlósra puhul.
A pároló lét leöntjük róla, és egy evőkanál kacsazsírt teszünk mellé. Rövid idő alatt újra körbepirítjuk a hús minden oldalát. Hidegen szendvicsbe vagy hidegtálakhoz is tökéletes, melegen hagymás tört krumpli mellé is nagyon finom.
Viszonyom a bolognaival nem újkeletű, az egyik kedvenc ételem, ami miatt egyáltalán elkezdtem főzni. Régóta készítem és ilyen-olyan befolyások alapján a recept folyamatosan alakul, változik, finomodik. Tisztában vagyok vele, hogy az eredeti bolognai nem így készül, de nincs is fényévekre tőle. Eredetileg a bolognai raguba nem kellenek zöldfűszerek, valamikor ki is hagyom őket, de legtöbbször teszek hozzá babért, rozmaringot és oregánót. Az esetek többségében vörösborral készítem, de a száraz fehérbor is megfelelő karaktert ad neki. Tejet néha teszek bele, néha nem, ha igen, akkor a végén adok hozzá egy dl-t. (Leginkább akkor adok hozzá, ha lasagne-hoz készítem.) Szóval, most épp itt tart az én bolognaim, amit jelen esetben egy kis padlizsánnal kiegészítve töltöttem cannelloni tésztába.
Hozzávalók:
0,4 kg darált marha- és sertéshús vegyesen 1 fej hagyma 10 dkg sárgarépa 5 dkg zeller 1 ek sűrített paradicsom 0,5 l passzírozott paradicsom 1 dl száraz vörösbor 3 ek vaj 3 ek olivaolaj 1 db babérlevél kevés rozmaring, oregáno, só, bors
1 közepes padlizsán 5 ek olivaolaj
25 g liszt 25 g vaj 4 dl tej só, bors, szerecsendió
18-20 db cannelloni
20 dkg reszelt sajt
Bolognai ragu: A felkockázott hagymát a vajon és olajon megfonnyasztom. Hozzáadom a lereszelt vagy apró kockára vágott sárgarépát és zellert, a babérlevelet, picit megpirítom. Hozzáteszem a darált húst. Nagy lángon addig keverem folyamatosan, amíg el nem veszti a nyers színét, így elkerülve, hogy összeálljon. Ha lepirult, hozzáadom a sűrített paradicsomot, ezzel is még kicsit átpirítom, majd jöhet a bor. Ha a bor elpárolgott, hozzáöntöm a passzírozott paradicsomot és 2-3 dl vizet. Sózom, borsot török rá, beleteszem a rozmaringot és az oregánót. Lefedve, nagyon kis lángon főzöm kb. 1,5-2 órát, vagy amíg igazán sűrű nem lesz.
A padlizsánt felkockázom és az olivaolajon megsütöm. Ezt a kész bolognai raguhoz keverem. Habzsák segítségével betöltöm a cannellonikat és egy kivajazott tepsibe fektetem őket. Besamelt készítek. A vajat felmelegítem, hozzákeverem a lisztet, majd folyamatos keverés mellett öntöm fel a hideg tejjel. Sót, borsot adok hozzá és reszelek bele egy kevés szerecsendiót. Forrás után még kis lángon egy-két percet főzöm, majd ezzel öntöm le a tésztát. Fóliával lefedve 180 fokra előmelegített sütőben 30 percig sütöm. A fóliát levéve megszórom reszelt sajttal és visszatéve addig sütöm, amíg a sajt rá nem pirul.
A kedvenc tésztasalátám. Vagy így, majonézzel készítem, vagy pedig azt és a mustárt kihagyva a receptből, olivaolajat adok hozzá és kevés balzsamecetet. A paradicsom húsa és leve a salátát és öntetét gazdagító kihagyhatatlan és egyik legfontosabb összetevője ennek az ételnek. Oké, akik nem szeretik a paradicsomot, felmentést kapnak. De kizárólag ők! :)
Hozzávalók:
1.5 dl majonéz 0.5 dl tej 1/4 citrom leve 1 tk mustár 1 szál rozmaring zöldje, apróra vágva 1 csokor petrezselyem, apróra vágva 3 gerezd zúzott fokhagyma 10 dkg húsos szalonna 10 dkg főtt-füstölt tarja 2 szál újhagyma (helyettesíthető póréhagymával) 2-3 db paradicsom só bors 250 g tészta (nálam épp ditali lisci)
A szalonnát kis kockákra vágom és megsütöm. A sütés vége felé hozzáadom a szintén felkockázott tarját. A majonézt, tejet, citromlevet, mustárt egy tálban összekeverem. Hozzáadom a zöldfűszereket, kevés sót, borsot és a fokhagymát. A hagymát felszeletelem, a paradicsomot négybe, majd szeletekre vágom. A majonézhez adom a szalonnás-tarjás keveréket, a hagymát és a paradicsomot, végül a kifőtt tésztát. (Csak leszűrve, nem leöblítve.) Bár jelen állapotában már fogyasztható meleg saláta, de tekintettel az időjárásra, ha kihűlt, hűtőbe teszem pár órára és hidegen tálalom.
Eredetileg nem terveztem bejegyzést írni erről az ételről, de annyira finom lett, hogy muszáj közzétennem. Hidegen és melegen egyaránt kitűnő, rizs vagy krumplipüré illik hozzá. A férjemnek rizst főztem mellé, de én csak az ananásszal majszolgattam...
Hozzávalók:
600 g karaj csont nélkül
1 konzerv ananász (340g)
1 dl víz
1 csapott ek. sötét nádcukor (vagy méz)
1 kk mustár
só, bors
kevés olaj
a mártáshoz:
2 dl húsleves
fél ek. keményítő
1 ek. balzsamecet
Egy mélyebb serpenyőben kevés olajat hevítünk, és a karaj minden oldalát kicsit megpirítjuk.
Közben az ananászkonzerv levét leszűrjük, elkeverjük a vízzel, belekeverjük a cukrot, a mustárt, sózzuk és borsozzuk.
A karajra öntjük az ananászos levet és lefedve, alacsony lángon pároljuk tovább. A húst 10-15 percenként megforgatjuk.
Kb. 1 óra múlva (vagy amikor megpuhult) a húst kivesszük, és félretesszük.
A húslevest csomómentesre keverjük a keményítővel, és hozzáadjuk a balzsamecetet is.
Hozzáöntjük a serpenyőben maradt pecsenyeszószhoz, és közepes hőmérsékleten besűrítjük.
Amikor felforrt, belehelyezzük az ananászkarikákat, és még egy percig főzzük.
A húst vékony szeletekre vágjuk, megöntözzük a szósszal, és félbevágott ananászkarikákkal tálaljuk.
Pár napja írtam arról, hogy kerülöm az olyan ételeket, amelyek adalékanyagokat tartalmaznak.Ez okból kifolyólag egy ideje nem veszek már felvágottat sem. Veszek házikolbászt, minőségi házi sonkát, szalonnát, de ha spórolni akarok, akkor egyszerűen húst veszek.
1000 Ft/kg áron maximum párizsit kapok, viszont ennyiért tudok venni 1 kg sertés vagy malachúst, de akár csirkemellet is. (Persze a piacon, és nem a multiknál.) A csirkemellet mindig csontosan veszem, mert így sokkal gazdaságosabb. A csontból a kutyáknak főzök vacsit, vagy csinálok egy jó alaplevet, de a borsólevesbe is bele szoktam főzni az íze miatt.
Tehát miért is vennék bőrkét, meg ipari szalonnát, meg nyesedéket jó sok vízzel és adalékokkal keverve, ha ezért a pénzért színhúst is kaphatok? A párizsi hústartalma 6-8 % körül mozog (és ebben már a bőrke is benne van), míg a víztartalma 70 % körüli. A többi zsír, fűszeraroma, zselésítőanyag, színezék, ízfokozó. Az utóbbiból jó sok, hogy a készítménynek a csekély hústartalom ellenére is húsíze legyen. Mindössze ennyit kapunk a pénzünkért. És ne legyenek kétségeink, a többi felvágottal sem sokkal jobb a helyzet. Akkor miért nem választjuk helyette inkább a húst? Picit több vele a munka, de így összehasonlíthatatlanul értékesebb táplálékot ehetünk!
Ezen a héten gyönyörű malac combot kaptam, (900 Ft/kg) és ezt készítettem el szendvicshúsnak. Igaz volt benne kb. 10 dkg csont is, de ebből is készült egy jó kis alaplé, aminek egy részét ehhez az ételhez fel is használtam. A főtt csontnak meg örültek a kutyák.
A férjem kívánságára most édes, puha, foszlós hamburgerzsömlét készítettem hozzá, amit az öcsém posztolt korábban. Ez a hamburgerzsömle hasonlít leginkább a McDonalds-os zsömlékhez.
Hozzávalók: 1,2 kg malaccomb (csont nélkül)
3 dl húsleves
0,5 l sör
5 dkg füstölt szalonna
3 fej hagyma
2-3 sárgarépa
1 kisebb zeller (én most csaltam, és a húslevesből vettem ki a főtt zellert)
5-6 gerezd fokhagyma
1 csokor petrezselyem
4 ág kakukkfű (vagy 1 kk szárított)
1 kk feketebors
2 babérlevél
2 ek vörösborecet (vagy balzsamecet)
1 ek sűrített paradicsom (vagy 2-3 ek paszírozott paradicsom)
1 ek vaj
A kicsontozott húst bedörzsöltem sóval és borssal. A szalonnát felkockáztam, és egy mélyebb lábosban zsírjára sütöttem. A sült szalonnadarabokat kivettem és a forró zsírba tettem a húst. Minden oldalát megpirítottam, majd kivettem és félretettem. A felaprított hagyma került a helyére. Mikor üvegesre pirult, hozzáadtam a nagyobb darabokra vágott fokhagymát és a felkockázott sárgarépát, zellert. Kicsit átforgattam a zsírban, majd felöntöttem a húslevessel és a sörrel. Sóztam, borsoztam, beletettem a kakukkfüvet, a babérlevelet és a felaprított petrezselymet. Visszatettem a húst, fedőt tettem rá, és egészen alacsony lángon pároltam kb. 2 órán keresztül, amíg olyan puha lett a hús, hogy amikor beleszúrtam a villát, szétesett. Ekkor kiemeltem a húsdarabokat. (És a babérlevelet is.)
A visszamaradt zöldséges szaftot botmixerrel pépesítettem. Beletettem az ecetet és a sűrített paradicsomot. Felforraltam és beledobtam a vajat is. Lehúztam a tűzről, és addig kevergettem, amíg a vaj elolvadt.
Az elkészült húst két villa segítségével egyszerűen széthúzogatjuk, és meglocsoljuk a sörös-zöldséges mártással. Krumplipüré, vagy rizs mellé is tökéletes, de a mártást akár tésztával is összeforgathatjuk, és mellé tálaljuk a sültet.
Ha szendvicset készítek, kettévágott a zsömléket kenem meg a mártással, és úgy pakolom meg az omlós malacsültel.
A barátaink nemrég megvendégeltek minket, és náluk ettük ezt a fajta brassóit. A hagyományos brassóitól némiképpen különbözik: sütőben készül rengeteg fokagymával és majorannával. Viszont nincs benne szalonna, paradicsom és paprika. Eredetileg filézett kacsacombból készítik, de disznóhússal is nagyon finom. Ehetjük sültkruplival, de salátával is tökéletes.
Hozzávalók: 1 kg sertéslapocka 2 nagy fej hagyma 1 fej fokhagyma 2 evőkanál majoranna só, bors kacsazsír vagy olaj
A húst felkockáztam, sóztam, borsoztam és megszórtam a majorannával. A hagymát felkarikáztam és átforgattam a hússal és a felszeletelt fokhagyma felével. Egy kisebb tepsit kiolajoztam és beletettem a hagymás húst. Fólia alatt sütöttem 180 fokon, amíg megpuhult, (nálam ez két óra volt) közben 30 percenként kicsit átforgattam. Amikor megpuhult levettem a fóliát, kicsit feljebb vettem a hőmérsékletet, rászórtam a fokhagyma másik felét és még 30 percig sütöttem.
Már írtam korábban is, hogy nem szeretem a sört. Egyetlen kortyot sem vagyok képes lenyelni belőle. Ehhez képest rajongok a sörben pácolt/sült húsokért, a sörtésztáért, és mindennemű sörrel készült ételért. Nem régen csináltam sörben sült nyúlcombokat, és azóta is nyelek nagyokat, ha rá gondolok.
Tegnap a piacon gyönyörű karajt vettem, amit be akartam pácolni, és némi vívódás után már megint a sör mellett kötöttem ki...
Hozzávalók:
1 kg csontos karaj szeletelve
Páclé:
0,5 l sör
1 óriási fej hagyma
3 nagyobb gerezd fokhagyma
1 evőkanál mustár
1 teáskanál pirospaprika
A karajt a hentessel felszeleteltettem, mivel a legutolsó karajakciónál a férjem bárdnak képzelte a szakácskésemet, és eltörte a pengét...:)
A sörbe belekevertem a mustárt, a pirospaprikát, a felszeletelt hagymát és fokhagymát. Ráöntöttem a karajszeletekre és hűtőbe tettem úgy 24 órára.
A bepácolt húsról lecsöpögtettem a sört, sóztam, borsoztam, és mindkét oldalát rövid ideig pirítottam egy evőkanálnyi zsírban.
A húsokat egy tepsibe fektettem és ráöntöttem a sört ügyelve arra, hogy a hagymából minden szeletre egyformán jusson. Alufóliával befedtem, és kb. 200 fokra előmelegített sütőbe tettem. Időnként kivettem a tepsit, és a húst átkenegettem a sörrel. Miután megpuhult a hús, reszelt sajttal megszórtam, és visszatettem a sütőbe, amíg kicsit megpirult.
Sült krumplit és wokban sült szójaszószos zöldségeket ettünk mellé.
Az öcsém néhány évvel ezelőtt Amerikában járt és kincsekkel tért haza. Néhány különleges fűszer mellett gasztromagazinok is lapultak a bőröndjében. Na de nem is ez az érdekes, hanem az, hogy én idáig erről nem is tudtam! Persze öcsém most azt mondaná, hogy ő mondta, meg mutatta is, dehát erre én emlékeznék! Vagy mégsem.:) Lényeg a lényeg, hogy most nálam vannak az újságok, tele jobbnál jobb receptekkel.
Az egyikből néztem ki ezt az ételt is. Már régen szerettem volna egy ilyen receptet kipróbálni, aminek hosszú ugyan a sütési ideje, de a végeredménye a puha, szétomló, szaftos hús.
Anyukám hozott nekem egy darab sertéslapockát, úgyhogy nem volt kérdés mi fog készülni belőle. Nagyon finom lett, még soha nem ettem ennyire puha sertéshúst.
Egyetlen hátulütője van ennek az elkészítési módnak: a villanyszámla. Azt hiszem most egy hétig a kertben bográcsban fogok főzni. Biztos jót tesz majd a friss levegő...:))
Hozzávalók:
1,2 kg sertés lapocka
3 tk só
1 tk bors
1 tk cayenne bors
1 tk pirospaprika
2 tk oregáno
1 tk kakukkfű
1 tk fokhagyma granulátum
1 tk chilipor (én ezt most kihagytam, nekem a cayenne bors is éppen elég csípős)
2-3 evőkanál olívaolaj
BBQ szósz: 250 g felkockázott konzervparadicsom
100 g apróra vágott hagyma
140 g sűrített paradicsom
3 ek nyírfacukor (vagy 2 ek méz)
3 dl diétás cola
50 g worchester szósz
50 g mustár
40 g fehérborecet (sima 10%-os ecet is jó)
60 g narancslekvár (nekem nem volt itthon, úgyhogy csaltam, és a saját készítésű diabetikus baracklekváromat kevertem ki két evőkanál narancslikőrrel:)
3 ek citromlé
1 ek tabasco (ez nálam most kimaradt)
15 g zúzott fokhagyma
1 csapot kk őrölt fektebors
1 csapott kk cayenne bors
só
A szósz hozzávalóit összekeverjük, és közepes lángon 30 percig főzzük. Még pikánsabbá lehet tenni a szószt, ha egy kis folyékony füstaromát adunk hozzá. Nekem nincsen füstaromám, de enélkül is igazán finom, a narancs aromája egészen különlegessé teszi. Üvegbe töltve, hűtőben tárolva néhány hétig eltartható.
A húshoz a fűszereket összekevertem, és alaposan beledörzsöltem a húsba. Egy kicsi olívalolajat is öntöttem rá és egy egész éjszakán át hagytam pácolódni, de minimum 1-2 órát hagyjuk állni a pácban.
Egy sepenyőt felhevítettem, és néhány perc alatt elősütöttem a hús minden oldalát. (Így a nedvességet bezárjuk a húsba, és ettől marad a belseje szaftos. Semmiképpen ne szúrjunk bele villát amikor megfordítjuk!)
110 fokra előmelegített sütőben lefedve 6-8 órán keresztül kell sütni, amíg teljesen megpuhul. Az eredeti recept 3-4 óra sütést írt, de nekem 3-4 óra múlva még kemény volt a húsom. Utána néztem a neten más hasonló recepteknek, és mindenhol legalább 6-8 órát írtak, úgyhogy lehet, hogy a receptben történt egy elírás, vagy a sütőmmel nem stimmel valami. Mondjuk az utóbbi is lehetséges, mert a hőfok jelzés a sütő vásárlása után már egy hónappal már lekopott, úgyhogy azóta csak találgatok, hány fok lehet éppen a sütőben. A lényeg, hogy alacsony hőmérsékleten süssük a húst egészen addig, amíg szinte magától szétomlik. Én 4 óra elteltével alufóliába tekertem a húst, és így sütöttem tovább. Miután teljesen megpuhult, lezártam a sütőt, és még egy fél órát hagytam a húst bent az alufóliában. (Legközelebb már az elején be fogom csomagolni alufóliába a húst, talán így le tudom rövidíteni némileg a sütési időt.)
A megsült húst egy vágódeszkára tettem, és két villa segítségével széthúzogattam a rostokat, és összekevertem a BBQ szósszal.
Azt is megtehetjük, hogy a megsült húst átkenjük néhány evőkanál szósszal, és fólia nélkül még visszatoljuk a sütőbe 10-15 percre, így a rásült szósztól a hús kap egy pikáns kérget.
Reggelire zsömlébe töltve ettük, ebédre görög babot csináltam mellé, aminek a receptjét szintén az egyik amerikai magazinból lestem el. Holnap azt is posztolom.
Ha esetleg nem fogyna el a BBQ szósz (amit kétlek), akkor alkalmazzuk az alábbi videóban látható technikát:
Valamelyik nap férj elment piacra, hogy csirkefarhátat vegyen a kutyáknak, de nem kapott. Hazatért 4 kg sertéscsonttal, hogy ezt hozta helyette, nézzem mennyi hús van rajta, hogy fogják a kutyák ezt szeretni! Én meg csak bámultam rá nagy szemekkel: ezt a finomságot elpazarolni a kutyákra?
Szeretem én a kutyákat, na de azért ez túlzás! Kapjanak tápot, mi meg megesszük azt a csontocskát! Férj: ja, jóóó...
Egy részéből levest terveztem, a másik részét gondoltam bepácolom, finom omlósra sütöm és majd jól leszopogatjuk a csontokról a finom husikát. Ilyen célra még sose használtam sertéscsontot, de tényleg sajnáltam a kutyáktól, és a végeredmény engem igazolt.
Bár a képen úgy néz ki, mintha megégett volna, ez ne tévesszen meg senkit. A rossz fényviszonyok miatt tűnik feketének a finoman sötétbarnára karamellizálódott méz.
Férj szerint ennek az ételnek az "Alpok finom gyöngye" nevet kellett volna adnom. Honnan jött ez neki, nem tudom, ahogyan azt sem tudtam, hogy ilyen költői lélek lakozik benne...:)
A pácot természetesen "rendes" húshoz is fel lehet használni, legközelebb én oldalast fogok így készíteni.
Hozzávalók:
Kb. 1,5 kg húsos sertéscsont
180 g sűrített paradicsom
1 nagy fej hagyma egészen apróra vágva
3-4 gerezd zúzott fokhagyma
2 evőkanál olívaolaj
3 evőkanál vörösborecet
2 evőkanál méz
50 ml Worcester szósz
1/2 kiskanál bazsalikom
1/2 kiskanál kakukkfű
1/2 kiskanál bors
só
A pác hozzávalóit egy kis lábasban kikevertem és felforraltam. Miután kihűlt bekentem vele az húsos csontdarabokat és egy tepsibe helyeztem. Alufóliával letakartam és 200 fokra előmelegített sütőbe toltam. Amikor a hús megpuhult, levettem a fóliát és pirosra sütöttem.
Már jó idő eltelt azóta, hogy bejegyeztem volna bármit is, úgyhogy virtuálisan kivettem a fakanalat Csiperke kezéből, hogy végre én is összemaszatoljam a monitort ezzel a disznósággal. Gondolván arra, hogy jönnek az ünnepek, amikor az embereknek picit több (?) idejük van egy ebéd vagy vacsora elkészítésére, egy karácsonyi menübe beilleszthető fogást osztok meg.
Hozzávalók 4 személyre:
~ 60-70 dkg sertésszűz (használjuk a középső részét,
a fej és a farok részéből remek brassóit készíthetünk)
2-3 db réteslap
1 kg sütőtök
~50 dkg friss spenót
150 g vöröslencse
2 gerezd fokhagyma
fekete bors
kakukkfű
szerecsendió
currypor
50 g vaj
pirított tökmag
tökmagolaj
balzsamecet
méz
olaj
Parajos vöröslencse:
A paraj szárait letépkedem, átmosom, majd forrásban levő vízbe teszem 0,5-1 percre. Leszűröm és lecsöpögtetem. A lencsét megfőzöm, kb. 12 perc alatt kész van. Szintén leszűröm. A vajon megfuttatom a parajt, hozzáadom a szétnyomott fokhagymát, a lencsét és egy kiskanál curryport. Megsózom, összeforgatom.
Sütőtökös rétes:
A réteslapot kisebb téglalapokra vágom, tökmagolajjal lekenem és ~160 fokon 3-5 perc alatt megsütöm. A sütőtököt felkockázom és kevés olajon párolom, egy kevés víz, esetleg narancslé hozzáadásával. Teszek hozzá 1-1,5 ek mézet, kakukkfüvet, szerecsendiót, sót és borsot. Ha megpuhult és elfőtt róla az összes lé, akkor összeturmixolom. Egy réteslapra kanalazok egy kanál sütőtökpürét, majd ráhelyezem a következő réteslapot. Tetszés szerint készíthetünk 3-5 réteget.
A hártyától megtisztított sertésszüzet erősebb lángon, kevés olajon minden oldalán elősütöm, majd kisebb lángon készre sütöm vagy előmelegített sütőben fejezem be, 160 fokon ~12-15 perc alatt. A kész húst pihentetem, majd az alatta összegyűlt lét visszaöntöm a serpenyőbe. Adok hozzá mézet, balzsamecetet és tökmagolajat, mindegyikből egy-egy evőkanállal és pár pillanat alatt összeforralom. Teszek bele pirított tökmagot. A mártásból nem kell sok, elég intenzív ízű.
Ez a pácolt sertés-sorozat utolsó darabja. A nyársakat egyesével tekertem be alufóliába, és így tettem a sütőbe. Bár macerás volt a forró nyársakat egyesével kibontogatni, az ízeket így jobban magukba zárták a tekercsek.
Ez a pácolt sertés sorozat második darabja. A sorozatnak tulajdonképpen az az oka, hogy meg nem bocsátható módon 1 kg sertéscomb egészben lett bedugva a mélyhűtőbe, így muszáj volt kiolvasztáskor az egészet megcsinálnom. Hogy több napig is elálljon a hús, így született a már tegnap leírt pác. Igazából nem is bánom, mert a pácban érlelődő hús napról napra egyre finomabb.
Köretnek ma egyszerű jázminrizst főztem, amit sült répával bolondítottam meg. Először vajban párolt répát szerettem volna csinálni, de egy hirtelen ötlettől vezérelve krumplipucolóval vékony szeletekre vágtam a répát, és wokban pici kacsazsírban megsütöttem. Új szerelem született. A sült répachips annyira finom, hogy egy kilót is meg tudtunk volna belőle enni. Már sütés közben is alig tudtam megállni, hogy ne egyem meg az egészet. Lehet, hogy a krumpliról leszokunk, és áttérünk a répára.:) Tényleg érdemes kipróbálni!
Apropó kacsazsír. Zsírdiétán vagyok. És ez halálosan komoly. Eszek vajat, kacsazsírt, kókuszzsírt és hidegen sajtolt olajat is. Lényeg, hogy zsiradék legyen. Eddig 4 kg-ot fogytam. Ha hosszú távon is működni fog, akkor egy posztot szentelek majd a témának...
Szóval akkor az egyszerű recept:
Elővettem négy szeletet a pácban úszkáló húsok közül, és egy kicsit kiklopfoltam. Kevés olajban mindkét oldalukat fél percig sütöttem, majd tűzálló tálba fektettem. Felvágtam egy nagyobb vöröshagymát vastagabb karikákra, és a hússzeletekre helyeztem. A hús páclevével megkentem a hagymakarikákat is. Kb 1 órán keresztül sült a sütőben alufólia alatt, amíg teljesen megpuhult. Ekkor levettem a fóliát, a szeleteket megszórtam sajttal és visszatoltam a sütőbe, hogy a sajt ráolvadjon.
A rizst pici olajon megpirítottam, sóztam, borsoztam, felöntöttem kétszeres mennyiségű vízzel és megfőztem.
5 közepes sárgarépát megpucoltam, és a krumplipucolóval az összeset vékony szeletekre vágtam. Elég hosszadalmas a művelet, de megéri a fáradságot. Wokban kb. 2 evőkanál kacsazsírt hevítettem, és a répacsíkokat kisebb adagokban megsütöttem.
A répachips-et sóztam, borsoztam, és a rizsre halmoztam.
Bepácoltam 1 kg sertéscombot előre, amit különböző módokon fogok elkészíteni a következő napokban.
Ez az első adag, amit egyszerűen csak kisütöttem. Salátát csináltam hozzá, és egészen kevés sült krumplit, éppen csak az íze miatt. A pác igazán nagyon finom lett. De tényleg.:)
Az összetevőket összekevertem, és belemártottam egyeként az ujjnyi szeletekre vágott húst. Egy tálba fektettem a szeleteket, és a maradék pácot ráöntöttem. Legalább egy éjszakát álljon a hűtőben!
A pácolt husiról letörölgettem a páclevet, kicsit kiklopfoltam, megsóztam és serpenyőben közepes lángon egy evőkanál kacsazsíron mindkét felét pirosra sütöttem.
Saláta hozzávalók: (2 személyre)
1 kisebb jégsaláta fele
1 sárgarépa
fél kígyóuborka
1 fehérretek fele
2 közepes krumpli
öntet:
1 tojás sárgája
fél dl olaj
1 dl tejszín
1 evőkanál citromlé
1 teáskanál mustár
1 teáskanál worchester szósz
só, bors
pici édesítő
A krumplit apróra vágtam és egy evőkanál kacsazsírban megsütöttem. (wokban, mert ahhoz nem kell annyi zsiradék.)
A salátát felszeleteltem, a retket, répát, uborkát uborkagyalun lereszeltem.
A tojás sárgáját összekevertem a mustárral, vékony sugárban folyamatos keverés mellett hozzáöntöttem az olajat. Ízesítettem a worchester szósszal, sóval, borssal, édesítővel, felöntöttem a tejszínnel. Tálaláskor a salátára öntöttem, megszórtam sült krumplival, és a sertésszelettel tálaltam.
Valamelyik nap láttam Jamie Olivernek egy régebbi műsorát, ahol ezt az ételt készítette, kihangsúlyozva, hogy ez a magyar gulyás. Persze kicsit másképp csinálta, mint ahogyan mi magyarok azt megszoktuk. Ami a legjobban tetszett a receptjében, hogy sütőben készítette el.
Amikor pörköltet, vagy gulyást készítek, mindig tömény pörköltszag lesz a lakásban, hiába van nyitva minden ajtó és ablak. (A szagelszívó meg mintha nem is lenne...) A pörköltszag mindenbe beleeszi magát, ruhába, függönybe, még a hajam is pörköltszagú ilyenkor. Emiatt elég ritkán csinálok, pedig a férjem nagyon szereti. Azt nem mondom, hogy a sütőben készülő étel illatát nem lehetett érezni, de korántsem olyan intenzitással, mintha azt a tűzhelyen készítettem volna. Ezzel a módszerrel többször is fogok pörkölt alapú ételeket csinálni.
Sajnos a gulyásról nem sikerült képet készítenem, mert nagyon hamar elfogyott. Ha legközelebb csinálok, pótolom ezt a hiányosságot.
Hozzávalók: (2-3 személyre)
0,5 kg sertéscomb
2 fej hagyma
3 paprika
1 csapott evőkanál pirospaprika
1 evőkanál pirosarany (J.O. füstölt konzervpaprikát használt, de nekem ez nem állt rendelkezésemre)
1 kiskanál kömény
1 teáskanál majoranna
1 evőkanál vörösborecet
só, bors
A húst megmostam, és felkockáztam. A paprikát felcsíkoztam, a hagymát felszeleteltem.
Egy lábasban kevés olajat melegítettem, rádobtam a paprikát és a hagymát. Kicsit megfonnyasztottam, belekevertem a pirosaranyat, a pirospaprikát, sóztam, borsoztam, fűszereztem majorannával és a köménnyel, majd hozzátettem a húst is. Beleöntöttem az ecetet, és jól átkevertem. Rátettem a fedőt, és 180 fokra előmelegített sütőbe tettem. Kb másfél órán keresztül volt a sütőben, amíg a hús teljesen megpuhult.
Jamie Oliver rizzsel kínálta, mi csak kenyérrel ettük...
Nagyon szeretem, hogy húsvét előtt fantasztikus füstölt sonkákat lehet vásárolni elérhető áron, és nagyon utálom, hogy ugyanezt, ugyanilyen választékban és áron nem tehetem meg egész évben. Persze oda kell figyelni mit vesz az ember, mert ilyenkor sok rossz minőségű hús árasztja el a piacot. Ezért sosem azt nézem, hogy melyik a legolcsóbb, és az akciós sonkákkal kapcsolatban pedig extra óvatos vagyok.
Most viszont olyan finom füstölt, főtt lapockát sikerült vennünk, hogy már másnap visszaküldtem a férjemet, hogy vegyen még, mert extra gyorsasággal fogyott. Ebből a lapockából csináltam a rakott káposztát is.
Hozzávalók:
1 kg savanyú káposzta
20 dkg kockázott bacon
30 dkg füstölt főtt lapocka (vagy comb, vagy tarja, vagy ami tetszik)
2 fej lilahagyma
1 gerezd fokhagyma
0,5 liter tejföl
2 dl rizs (+4 dl víz)
1 teáskanál pirospaprika
1 kávéskanál kömény
fél kávéskanál őrölt babér
só, bors
olaj
A káposztát kicsit kimostam, kevés olajon megpirítottam, és felöntöttem vízzel. Fűszereztem a pirospaprikával, babérral, köménnyel és kevés sóval. Csak annyira főztem meg, hogy még roppanós maradjon. A rizst is csak félig főztem meg pici sóval.
A tejfölbe belereszeltem a fokhagymát, és picit megsóztam.
A bacont megpirítottam, hozzáadtam a szeletekre vágott lilahagymát, megfonnyasztottam, hozzátettem a felcsíkozott lapockát, és még azzal is pirítottam egy kicsit.
Egy jénai alján elosztottam a káposzta felét, rátettem a rizst, és meglocsoltam a fokhagymával ízesített tejföl felével. Ráhalmoztam a baconos-hagymás lapockát, és befedtem a maradék káposztával. Meglocsoltam a tejföl másik felével, és lefedve előmelegített sütőbe tettem. Egy órán keresztül sütöttem, az utolsó 10 percben fedő nélkül. Frissen sült ropogós tönkölykenyérrel ettük.
Amit nagyon sajnálok, hogy blogon keresztül az ízeket nem tudom közvetíteni. Mert ez a malac hihetetlenül finom lett. Amit még nagyon sajnálok, hogy a jó képeket véletlenül kitöröltem gépemből, és csak a rosszabbak maradtak meg. (Mert ilyen véletlen esetekben sohasem a jók maradnak meg.) Pedig tényleg volt egy-két nagyon jó kép, amin szinte a malac íze is átjött. Persze mindezt azután követtem el, miután a malac nagy részét befaltuk. Merthogy szinte lehetetlen volt abbahagyni. Így viszont nem tudtam új képeket csinálni. Ezért be kellett érnem ezekkel...
Kb. 15 évvel ezelőtt vettem anyukámnak egy Pol Martin szakácskönyvet, amit anyu soha nem használt, mivel ő inkább csak hagyományos, magyaros ételeket főz. Abban az időben én még nem főztem, csak süteményeket sütöttem. (Azt viszont rengeteget.) Mivel ebben a szakácskönyvben kevés a süteményrecept, ezért hosszú időre méltatlanul mellőzve lett. Most viszont elővettem, és remek receptekre bukkantam benne, többek között az alábbi páclére:
Hozzávalók:
1 dl almaecet
Kb. 1 dl ketchup
1,5 evőkanál nádcukor (vagy méz)
1 kávéskanál rozmaring
1 kávéskanál Worcester szósz
1/2 kávéskanál őrölt feketebors
1 kisebb fej vöröshagyma apróra vágva
A páclé hozzávalóit egy kisebb lábosba tettem, felforraltam, közepes lángon 5 percig főztem, majd lehűtöttem.
1 kg malaccombot megmostam, megtöröltem, sóztam, és ezzel a páccal kentem be, majd egy kisebb jénaiba fektettem. A hús 15 percet pihent a pácban, addig éppen felmelegedett a sütőm. A combot meglocsoltam egy kis repceolajjal, vigyázva, hogy a pác mindenhol rajta maradjon, és betoltam a sütőbe. Nem néztem az időt, de legalább két órán keresztül sült fedő alatt alacsony hőmérsékleten, majd mikor teljesen megpuhult, fedő nélkül is sütöttem kb. 20 percet, közben a szaftjával sűrűn meglocsoltam.
Kb. 1 kg parázsburgonyát hajában megfőztem. Kettévágtam, tepsibe fektettem, sóztam, borsoztam, és a hús mellől kanalaztam rá egy kis olajos páclevet. Forró sütőben pirosra sütöttem.
Kaptam egy kis oldalast, és ez lett belőle. Gyors, egyszerű, és nagyon-nagyon finom.
Hozzávalók:
sertés oldalas tetszés szerinti mennyiségben (én 60 dkg-ot csináltam)
flekken villámpác (ízfokozómentes Lucullus)
kacsazsír vagy olaj
Az oldalast kétujjnyi szeletekre vágtam, kicsit bevagdostam, bedörzsöltem a fűszerkeverékkel, és fél órára hűtőbe tettem. (Közben begyúrtam az indiai kenyér tésztáját.)
Egy serpenyőben egy evőkanál kacsazsírt hevítettem, amikor felforrósodott, belehelyeztem a húsdarabokat. Mindkét oldalát rövid ideig pirítottam, majd felöntöttem 3-4 dl vízzel. Kicsit visszavettem a hőből, és alacsony lángon puhára főztem. Amikor megpuhult és elfőtt róla minden víz, még egy evőkanál zsírt tettem mellé, és pirosra sütöttem.
paradicsomos pesto:
1 fej hagyma
2 evőkanál vörös pesto
2 evőkanál ketchup vagy sűrített paradicsom
só
olaj (hidegen sajtolt repce)
A hagymát egészen apróra vágtam, és kb. 2 evőkanálnyi olajon üvegesre pirítottam. Hozzáöntöttem a pesto-t és a paradicsomot, picit megsóztam, és egy perc alatt összeforraltam.
Indiai kenyérből legtöbbször a másik variációt szoktam készíteni, de most azért döntöttem emellett, mert ez a változat egy kicsit lágyabb, könnyebben formázható, és ezt a tésztát most fel akartam tekerni.
Hozzávalók:
1 dl langyos tej
2 teáskanál cukor
1 dkg élesztő
1-1,5 teáskanál só
20 dkg BL80 kenyérliszt
20 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
150 gr joghurt (esetleg 12%-os tejföl)
4 evőkanál olaj (lehetőleg hidegen sajtolt)
1 teáskanál fokhagyma granulátum (elhagyható)
kevés vaj a sütéshez
reszelt sajt a megszóráshoz
A cukrot a tejbe szórtam, belemorzsoltam az élesztőt, és megszórtam egy kevés liszttel. Amikor az élesztő felfutott, összekevertem a többi hozzávalóval, sima tésztává dagasztottam, és meleg helyre tettem keleszteni.
Amikor a tészta megkelt, lisztes felületre borítottam, átgyúrtam, és hat egyenlő részre vágtam. Gombócokat formáltam, és hagytam kelni még egy fél órát. Ezután a gombócokat olyan vékonyra nyújtottam, amennyire csak tudtam, és kevés vajon palacsintasütőben mindkét felét megsütöttem. Nagyon rövid idő alatt megsül, akkor kell megfordítani a tésztát, amikor elkezd hólyagosodni.
A megsült tésztát megkentem a paradicsomos pesto-val, megszórtam sajttal, és feltekertem.
