Keresés ebben a blogban

2013. augusztus 4., vasárnap

Egy elrontott desszert újjászületése: Fehércsokoládés pohárkrém csokis keksszel és fagyos erdei gyümölcsökkel






Történt úgy, hogy vendégeket vártunk, de a nagy meleg miatt nem akartam sütni, így egy hűsítő, gyümölcsös finomságot terveztem készíteni. Minden hozzávalót összekevertem, majd végül hozzáforgattam a keményre vert tejszínhabot is. Amit sajna sikerült egy lehelletnyit túlvernem. Nem csapódott ki nagyon, de a krémen látszott, hogy nem tökéletesen sima. Nem zavart túlságosan, gondoltam ez az ízét nem befolyásolja, és ha a hab megszilárdul, nem is nagyon fog látszani. A férjem éppen ott volt mellettem, és mint minden nő, én is kényszert érzek néha, hogy a nem rá tartozó dolgokat is elfecsegjem neki, így tehát közöltem vele a tényt: a tejszín kicsapódott kissé. Kérdezte tőlem, hogy ez mit jelent? Mondtam neki, vessen egy pillantást a krémre, nem tökéletesen sima. Mire ő: na majd én simára keverem neked! És már fel is kapta a tálat, és elkezdte a kézi habverővel vadul kevergetni. Én sikkantottam egyet, hogy azonnal tegye le, de nem hallgatott rám. Arcán azzal a kissé fölényes arckifejezéssel nézett rám, ahogyan csak a férfiak tudnak nézni, amikor meg vannak győződve arról, hogy ők a teremtés koronájaként mindent meg tudnak oldani, amire a nők nem képesek. Kétségbeesve könyörögtem, hogy hagyja már abba, de ő csak mosolygott, és mondta, mindjárt sima lesz. Sima?? Mindjárt vajat köpülsz belőle! Végül sikerült kirángatnom a kezéből a tálat, de addigra már fehércsokis savóban úszkált a különvált, enyhén édeskés vaj. Hirtelen nem tudtam mit csináljak. Sírjak? Vagy küldjem el a 40 fokban újabb adag mascarponéért, tejszínért és fehércsokiért? Hiszen csak segíteni akart... Bár kissé bosszantott, amikor bátorítóan rám mosolygott, átölelt és közölte: nem baj, ha valamit elrontasz, nem kell aggódnod, én így is szeretlek! Áááááááá...
Végül eszembe jutott a megoldás. A különvált kb. 4 dl savót leszűrtem, és egy csomag vaníliás pudingporral felfőztem. Miután kihűlt, hozzáforgattam az édes vajat is. Igazán nagyon finom lett...

Hozzávalók az eredeti terv szerint: (6 pohárhoz)
250 g mascarpone
4 dl tejszín
2 ek porcukor
1 tábla fehércsokoládé
1 csom. zselatinfix
150 g csokis keksz (a Lidl-s amerikai csokis kekszet használtam)
kb. 400 g erdei gyümölcskeverék

A csokit gőz felett felolvasztottam, majd hozzáforgattam a mascarponét. A tejszínt a zselatinfixel és a porcukorral kemény habbá vertem, és óvatosan hozzáforgattam a fehércsokis mascarponéhoz.
Eredetileg ennyi lett volna a krém. Végül ez kiegészült egy csomag pudingporral, amit a fent említett módon készítettem el.
A pohár alján eloszlattam két evőkanál krémet, rámorzsoltam a csokis kekszet, majd még egy adag krémmel fedtem be. Tálalásnál fagyasztott erdei gyümölcskeveréket halmoztam a tetejére.

16 megjegyzés:

trollanyu írta...

Hát ha nem meséled el ezt a történetet, sosem gondolnék rá, hogy ezt helyre kellett hozni, mert olyan jól néz ki:) Nálunk ilyen még nem fordult elő, hogy kirángatják a kezemből a tálat, de talán jobb is:)

Illéskrisz Konyhája írta...

Tökéletes megoldás. Nekem eszembe se jutott volna. Dühömben tuti kivágtam volna. Ennyit a higgadtságról. Ügyes vagy és finom desszertet kreáltál belőle. Nagyon guszta!

gionetta írta...

Így én is jártam már, csak karamellel. Nekem anyukám mentette meg a tortát egy igen finnyás vendég látogatása előtt. De gyümölccsel fenséges lehetett! :-))

Névtelen írta...

Óóó..mondhatom, tipikus férfireakció... Rögtön meg akarják oldani a problémákat, pedig csak meg kellene hallgatniuk minket :). Ügyes vagy, hogy helyre tudtad hozni. Én bizti sirtam volna, és talán még hozzá is vágom a tálat...

Csiperke írta...

Tényleg jó is lett végül. Legközelebb lehet, hogy direkt elrontom...:)

Csiperke írta...

Az első gondolatom nekem is ez volt. Aztán ahogy megkóstoltam a finom fehércsokis savót, sajnáltam volna ha kárba vész.

Csiperke írta...

Az volt!:)

Csiperke írta...

Igen, de ők ezt nem tudják. Igazából csak azt vártam volna, hogy azt mondja: így is tökéletes lesz. De minden jó, ha a vége jó. :)

Éva írta...

Erre jártam benéztem hozzád, de senkit nem találtam ! Megettem egy pohárka finomságot amit csináltatok. Szép napokat kívánok, remélem jól vagy?:)

Csiperke írta...

Örülök a látogatásodnak! Sajnos 6. hete küzdök az isiásszal. Ilyen hosszú ideig még sose tartott...

Éva írta...

Sajnállak hogy megint beteg vagy. Mielőbbi gyógyulást kívánok!

Névtelen írta...

Csipike, hol vagy???? kérünk új receptet...

Csiperke írta...

Csipike hosszan feküdt isiásszal, és még most sincs teljesen jól. Mivel a munkahelyén ellátják minden földi jóval, így szerencsére főznie sem kell, és kímélheti a derekát. Talán majd hétvégére összekapja magát...:)

Névtelen írta...

óóóó, gyógyulj meg!

Éva írta...

Remélem azóta már meggyógyultál. Boldog új évet és jó egészséget kívánok!

Csiperke írta...

Köszönöm Éva a jókívánságot! Még mindig nem tökéletes, de alakul. :)
Neked is nagyon boldog új évet!!