Keresés ebben a blogban

2011. július 17., vasárnap

Isiász

Másfél hétig nyomtam az ágyat (mostmár tudom, hogy egy viszonylag enyhébb lefolyású) isiásszal. Végre aztán eljött a nap, amikor már fájdalom nélkül tudtam létezni. Gyógyultnak nyilvánítottam magamat, és a következő nap befőztem néhány kiló barackot, megcsináltam a Sárgabarackos Tart-ot, amitől azóta is a nyálam folyik, ha rá gondolok.
A gyógyulásom második napján -élvezve a mozgás okozta szabadságot- kimentünk a nővéremékhez úszni. (Apropó. Ismeritek a BBC-n időnként levetítésre kerülő Keeping Up Appearances című sorozatot? Nekem nagy kedvencem, a létező legjobb angol sitcom, évente legalább egyszer megnézem. A főszereplő, a látszatra sokat adó Hyacinth rendszeresen dicsekszik a nővérével, akinek medencéje, pónija és Mercedese van. Na, nekem is van egy ilyen nővérem. Bár nem Mercedes-szel járnak és pónijuk sincs, viszont van egy jó kis medencéjük. Nem is olyan kicsi.)
Na szóval, ott tartottam, hogy elmentünk úszni, és nagyon élveztem. Másnap már éreztem, hogy a derekam megint nincs rendben, újra jelentkezett az éles, késszúrás-szerű fájdalom. Ennek ellenére következő nap lementem megint Gárdonyba meggyet szedni, mert akartam még egy kis szörpöt csinálni. A szörpöt másnap már a férjem főzte meg, én meg az ágyból dirigáltam, mert fel sem tudtam kelni. Három csodás nap után rámköszönt életem legbrutálisabb isiásza. (Pedig volt már egy párszor, de ilyen durva még soha.) Mosdóba is csak járókerettel, tudok kivánszorogni, mert nem tudok kiegyenesedni. Ugyanis ilyenkor az izom begörcsöl, így védekezik a fájdalom ellen. Hülye egy védekezés, mert az izomgörcs maga sokkal rosszabb, mint az idegbecsípődés kiváltotta fájdalom, és így járni sem lehet. Minden egyes másodperccel, amit állva töltök, fokozódik a görcs, és így a fájdalom is. Az előző másfél hét isiásza sétagalopp volt ehhez képest.
A padlón fekvés, amit ilyenkor szoktak ajánlani nekem nem jött be, sokkal rosszabbul lettem tőle. Ma kitaláltam, hogy a férjem hozza be a kertből a műanyag napozóágyat. Most ezen fekszem. Kemény is, mégis kényelmesebb mint a padló, és végre a hasamra fektetett laptot is tudom használni. A legrosszabb az, hogy nem tudok főzni. Nemhogy főzni nem tudok, még egy szendvicset sem tudok megcsinálni magamnak. Reggelente a férjem (mielőtt elmegy dolgozni,) süt egy rakás bundáskenyeret, vagy szalonnát, és azt eszem reggelire és ebédre is. Ráadásul a jó kis tönkölykenyereim helyett fehérkenyeret vagyok kénytelen enni. A férjemnek most rengeteg munkája van, még hétvégén is dolgozik, szóval nem várhatom el tőle, hogy a sok munka mellett főzzön is nekem, meg rohangáljon minőségi kenyér után, így marad a szemben lévő kisközért szerény kínálata, a szeletelt fehérkenyér. Brrrr... Amikor az ember már hozzászokott a saját sütésű házikenyérhez, a bolti fehérkenyér ehetetlennek tűnik, olyan, mintha fűrészport ennék.
Egyik nap a tesóm (akinek úszómedencéje van, de nincs pónija és Mercedes-e :), eljött hozzám takarítani, és hozott nekem ebédre egy McDonalds-os menüt. Bár könyörögtem, hogy inkább gyrost hozzon, neki a McDonalds esett útba. De ezért is nagyon hálás voltam, ez is némi változatosságot jelentett. Aztán tegnap egyhangú étkezésemet végre megtörte anyukám, aki az öcsém (Winebeershot) főztjével lepett meg. Remélem nemsokára olvashatjátok a blogon, mert különlegesen finom volt. Rágom az öcsém fülét, hogy tegye fel végre...
Minden nap úgy alszom el, hogy holnap talán már fájdalom nélkül ébredek. Szeretnék hamar rendbe jönni, mert egyrészt ez egy szörnyű állapot, másrészt meg főzni akarok!!! (Harmadrészt nem kéne tovább híznom a mozgáshiány miatt...) Na megírtam életem leghosszabb posztját, ráadásul kaja nélkül. Bár egy szót sem szólhattok, eleget beszéltem közben arról, mit eszek és mit nem...:) Remélem nemsokára jelentkezhetek valami pozitívabb poszttal, addig is Winebeershot-é a terep. Csak vegyen végre erőt magán, és írjon...

10 megjegyzés:

Mrita írta...

Jobbulást kívánok! Gyógyulj meg, hogy finomakat főzhess és megoszthasd velünk.
Szeretettel:
Mrita

Csiperke írta...

Köszönöm Mrita! Nagyon kedves vagy! :)

Éva írta...

Nagyon sajnállak hogy ilyen problémád van, hiszen az állandó fájdalom nagyon igénybeveszi az egész szervezetet. Ha fájdalomcsillapítót szedsz az meg a gyomrodat teszi tönkre, bár erre az sem jó. Nem azért írom neked ezeket hogy okoskodjak, csak átérzem a gondodat.Nagyon sokáig szenvedtem azért, mert csipőficammal születtem és annyira megkoptak már a porcok hogy nem bírtam járni, lépcsőt menni. A fájdalomcsillapító a gyomromnak nem volt jó. Mind a két csipőmet megműtötték már 12 és 11 éve. Menni tudok, de azóta is bottal.Legyél türelmes amennyire tudsz és mielőbb gyógyuljál meg, aztán majd megint átveheted a konyhatündér szerepét!

Csiperke írta...

Óóóó Éva! Akkor a te helyzeted sem egyszerű! Nekem porckopás van a gerincemben, attól szokott kijönni ez a nyavaja, de ennyire durva még nem volt. 25 évesen volt először isiászom. Azóta küzdök vele, de én fogok nyerni!!! :))

Adél írta...

Csiperke,mihamarabbi gyógyulást kívánok neked.Látom a humorod azért nem hagyott el,sőt,talán jobban ki is jött belőled,az isiászon kívül élvezet volt olvasni ezt a bejegyzésed.:)

Ami írta...

Jobbulást ! :(

Csiperke írta...

Köszönöm Aleda és Ami!

A jókedvemet és a humoromat semmilyen körülmények között nem vagyok hajlandó elveszíteni! :) Ma már picit jobb, már egy egész percen keresztül állva tudok maradni, mielőtt összehúzna a görcs. Úgyhogy gyógyulok! :)

Névtelen írta...

De ott lennék veled, hogy főzzek neked finomat! Egyszer ez is meglesz, de addig is jobbulást és lélekben veled vagyok!
Ági

Névtelen írta...

Csiperke! Nagyon kérlek ird meg hogy hogyan jöttél ki az Isiászból nekem is a második 10 napon bbelül. Nem nagyon birom már! Köszönöm Gárdos Bogi

Csiperke írta...

Szia Bogi!
Egész végig szedtem Voltarent, meg Midetont, és mellette még fájdalomcsillapítót is, aminek azért szintén van gyulladáscsökkentő hatása. (Advilt)
Ezen kívül a fájdalmas területet kentem még Voltaren kenőccsel, meg lóbalzsammal ami szintén izomlazító hatású. Időnként egy aloe verás cuccal is bekentem, meg Inno Reuma krémmel. Őszintén szólva szerintem legalább 2-3 óránként kentem rá valamit, és nem tudom igazából melyik hatott. Nagyon lassan javult, aztán hirtelen jobban lett. De azóta is vigyázok a mozdulataimra. Valaki ajánlotta, hogy igyak rézkolloidot, és nagyon bevállt. Azóta már többször éreztem, hogy kezd fájni az a bizonyos terület, de ittam egy kis rezet, és rövid időn belül megszűnt a fájdalom. Szóval a rezet mindenképpen ajánlom kipróbálásra. Gyors gyógyulást kívánok neked!!