Tegnapi sütemény vanília sodóval

A tegnapi mikrós süti nagyon finom volt, de kettőnknek kicsit sok egyszerre, és megmaradt mára a fele. Ez a sütemény igazából frissen jó, hamar kiszárad, így az egy napos állás nem tett jót az állagának. Kissé kemény, és száraz lett. Sebaj, csináltam hozzá egy sűrű vanília sodót.

A sodó hozzávalói:
0.5 l tej

3 evőkanál xylitol (vagy cukor)

1 evőkanál vaníliás nádcukor

1 evőkanál liszt

fél evőkanál kukoricakeményítő (ennek hiányában két evőkanál liszt)

2 nagyobb tojás sárgája (vagy három kisebb)

A tejet feltettem forrni. Közben a tojások sárgáját fehérdedésig kevertem a xylitollal és nádcukorral. Hozzákevertem a lisztet és a keményítőt is. A felforrt tejet vékony sugárban állandó keverés mellett hozzáöntöttem, majd az egészet visszaöntöttem a tejes fazékba. Kis lángon addig kevertem, amíg besűrűsödött. Nem szabad forrnia, mert akkor kicsapódik benne a tojás.

Kis tálak aljára tettem az összetört maradék süteményt, és meglocsoltam egy kis csokoládészósszal. (Ha lett volna itthon rum, egész biztosan azzal is megöntöztem volna a piskótát.)

Rászórtam pár szem mazsolát, és ráöntöttem a vaníliát.



Négy tál desszert lett belőle. Legjobb, ha legalább fél napot áll a hűtőben, hogy a krémtől megpuhuljon a piskóta és a mazsola is. Így lesz pont jó az állaga: nem túl kemény, de nem is nem túl puha.

A tetejét teszínhabbal, csokiszósszal és csokoládés aszalt meggyel díszítettem.
A férjem szerint olyan finom, hogy csak na! Na és azt is mondta, hogyha legközelebb vendéget hívunk, akkor ezt a desszertet csináljam nekik.