Keresés ebben a blogban

2011. június 20., hétfő

A nagy befőzési project: cseresznyebefőtt, cseresznyedzsem és cseresznyelekvár





Nem vagyunk túl nagy lekvárfogyasztók, évente 3-4 kis üveg lekvár fogyott el idáig nálunk. Idáig. Merthogy ugye az utóbbi hónapokban nagyon rákattantunk a saját készítésű gyümölcsjoghurtokra. Nyáron nincs is gond, ott a rengeteg idénygyümölcs amiket kis cukorral felfőzök, és máris lehet a joghurtba keverni. De gondolni kell arra is, mi lesz télen, ha nem enyhül a joghurtláz. Szóval elhatároztam, hogy az idén lekvárokat, dzsemeket és befőtteket fogok gyártani nagy tételben.
Pár napja a nagynéném szólt, hogy a telkén rengeteg cseresznye van, és le kéne szedni, mert sajnálná, ha lerohadna. Le is ugrottunk Gárdonyba, leszedtünk több mint 50 kiló cseresznyét, amiből én kb. 20 kilót vittem haza. Azon túl, hogy elképesztően finom, édes, nagyszemű a cseresznye, ráadásul szinte teljesen kukacmentes. (A 20 kilóban alig néhány szem kukacosat találtunk.) A magozás nemes feladatát a férjem vállalta magára, míg én elkezdtem a befőzést.

Első körben 9 üveg befőttet tettem el minimális cukor felhasználásával. (2 evőkanál/ üveg)
A befőttes üvegeket alaposan elmostam, és megtöltöttem a többször átmosott cseresznyével. Nagyon megnéztem minden egyes szemet, nehogy romlott gyümölcs kerüljön a befőttbe.
9x2 evőkanál gyümölcscukrot felöntöttem kb 1,8 liter vízzel. A szirupot felforraltam, megvártam, amíg a cukor teljesen felolvad, és ráöntöttem a gyümölcsökre. Lezártam az üvegeket, és egy mélyebb tepsibe sorakoztattam. 2-3 ujjnyi vízzel felöntöttem a tepsit, és a sütőbe tettem. Kb. 100 fokon elkezdtem melegíteni a befőtteket. Talán egy óra is eltelt, amikor az üvegekben elkezdett forrni a víz. Akkor rögtön lekapcsoltam a sütőt, és a befőtteket a tepsiben hagytam kihűlni.

A cseresznye nagyobbik részéből különböző dzsemeket készítettem. Készült citromos, csokoládés, cseresznyelikőrös, rumos, és csokis-likőrös cseresznye.
Kis adagokban főztem be: 1,2 kg gyümölcshöz 1 csomag 3:1-ben dzsemfixet,10 dkg gyümölcscukrot és egy evőkanál folyékony édesítőt adtam. Az alkoholos dzsemekhez fél dl alkoholt adtam, a csokishoz 1 tábla Norbi tejcsokit. A citromoshoz fél citrom levét, és egy citrom reszelt héját tettem. Minden adag dzsemhez szórtam pici fahéjat és szegfűszeget is.
A kimért 1,2 kg cseresznyét botmixerrel kicsit pépesítettem, de úgy, hogy azért maradjanak benne nagyobb darabok is. Belekevertem a cukrot, az édesítőt, a dzsemfixet, a fahéjat és a szegfűszeget, (a citromoshoz a citromlevet és a héját is) majd nagy lángon felforraltam. A dzsemfixen lévő utasítás szerint a forrás után 3 percig kell nagy lángon forralni a cseresznyét, de a kevés cukor miatt én legalább 10 percig forraltam minden adagot. Miután lehúztam a tűzről, belekevertem az alkoholt vagy a csokoládét. (Vagy mindkettőt:)
Amíg a lekvár főtt, az aktuális adag elmosott befőttesüvegeket egy ujjnyi vízzel a mikróba tettem 3 percre. Az üvegeket kesztyűvel vettem ki a mikróból, vigyázva, hogy az üveg szájához ne érjek hozzá.
Az így fertőtlenített üvegeket megtöltöttem a dzsemmel, lezártam, és 5 percre fejre állítottam, majd ment a száraz dunsztba: a bárányszőr takarómba. Bár a dzsemfix utasítása szerint nem szükséges a dzsemeket dunsztba tenni, én nem tudtam elszakadni a nagyanyai hagyományoktól.

A maradék 6 kg cseresznyét egy nagyobb befőzőfazékba tettem, botmixerrel kicsit pépesítettem, 60 dkg gyümölcscukrot tettem hozzá, megszórtam kis fahéjjal, gyömbérrel, valamint szegfűszeggel, és gyakori kevergetés mellett sűrű lekvárt főztem belőle. Az öt perces fejen állás után ezek az üvegek is mentek a dunsztba...

Bár minden nagyon finom lett, személyes kedvencem természetesen a csokoládés dzsem.
A héten megint megyünk Gárdonyba, most a meggy leszedése és eltevése következik...

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Az a megtiszteltetés ért engem, hogy megkóstolhattam a gyömbéres cseresznyét szegfűszeggel, és mennyei volt. Azóta szinte függő lettem. Jó párosítás, és ahhoz képest, hogy nincs benne cukor, mégis nagyon-nagyon finom! Ha árulnád Era, én szívesen vennék belőle.
Ági