Nutella házilag

Többször próbálkoztam már nutella házilagos készítésével, de a végeredmény nem volt teljesen meggyőző. Finom is volt, el is fogyott, de valahogy mégsem volt átütő. Most viszont sikerült úgy eltalálni az arányokat, hogy egy az egyben nutella íze lett. A krémességén van még mit dolgozni, a mogyorót legközelebb még finomabbra kell darálnom. Az is javított volna az állagán, ha a nutellát kis hűtés után habverővel krémesítettem volna. Mivel a robotgépem még mindig nem jó, (újat meg nem vettem,) ez elmaradt. De az ízén ez nem változtat. Nutella íz.
Ehhez a nutellához a sűrített tejet is én készítettem, amit nem akartam túl édesre csinálni:

Sűrített tej:
0,5 liter tej
1 dl tejszín
2 evőkanál cukor (kristály, vagy porcukor, teljesen mindegy)
60 gr vaj

A tejet elkevertem a tejszínnel, a vajjal, cukorral, és feltettem főni alacsony lángon. Időnként megkevertem, és amikor elkezdett sűrűsödni, akkor már folyamatosan kevertem, amíg jól besűrűsödött.

Nutella hozzávalói:
10 evőkanál sűrített tej (nekem ennyi lett összesen)
300 gr Milka csokoládé (sima tejcsokit használtam, de a mogyorókrémes Milka is jó választás lehet)
200 gr őrölt török mogyoró (a Lidl-ben vettem)
70 gr vaj
1 evőkanál vaníliás cukor

A darált mogyorót serpenyőbe öntöttem, és kicsit megpirítottam. (Vigyázzunk, hogy ne égessük el, mert akkor keserű lesz!) Apránként kávédarálóban átdaráltam, bár ahogy már írtam, így sem lett tökéletes, legközelebb tovább kell darálnom...
A csokit kockákra törtem és a vajjal együtt gőz felett megolvasztottam. Belekevertem a sűrített tejet és a vaníliás cukrot. Hozzátettem a pirított mogyorót is, simára kevertem, majd befőttes üvegbe töltöttem.

Ha nem akarunk a sűrített tej házilagos előállításával bajlódni, akkor cukrozatlan sűrített tejet vásároljunk. (Ezt is lehet kapni a Lidl-ben.) Viszont olcsóbb, ha otthon csináljuk, nem is egy nagy munka, és nagyobb a sikerélmény is. Ha a cukrozatlan sűrített tej vásárlása mellett döntünk, akkor az olvasztott csokihoz keverjünk két-három evőkanál porcukrot is. Étcsokoládéval is készülhet a nutella, de akkor még több cukrot tegyünk a krémhez. (ízlés szerint.) A kész nutellát hűtőben tároljuk.

Sült malac almaecetes pácban, parázsburgonyával

Amit nagyon sajnálok, hogy blogon keresztül az ízeket nem tudom közvetíteni. Mert ez a malac hihetetlenül finom lett. Amit még nagyon sajnálok, hogy a jó képeket véletlenül kitöröltem gépemből, és csak a rosszabbak maradtak meg. (Mert ilyen véletlen esetekben sohasem a jók maradnak meg.) Pedig tényleg volt egy-két nagyon jó kép, amin szinte a malac íze is átjött. Persze mindezt azután követtem el, miután a malac nagy részét befaltuk. Merthogy szinte lehetetlen volt abbahagyni. Így viszont nem tudtam új képeket csinálni. Ezért be kellett érnem ezekkel...

Kb. 15 évvel ezelőtt vettem anyukámnak egy Pol Martin szakácskönyvet, amit anyu soha nem használt, mivel ő inkább csak hagyományos, magyaros ételeket főz. Abban az időben én még nem főztem, csak süteményeket sütöttem. (Azt viszont rengeteget.) Mivel ebben a szakácskönyvben kevés a süteményrecept, ezért hosszú időre méltatlanul mellőzve lett. Most viszont elővettem, és remek receptekre bukkantam benne, többek között az alábbi páclére:

Hozzávalók:
1 dl almaecet
Kb. 1 dl ketchup
1,5 evőkanál nádcukor (vagy méz)
1 kávéskanál rozmaring
1 kávéskanál Worcester szósz
1/2 kávéskanál őrölt feketebors
1 kisebb fej vöröshagyma apróra vágva

A páclé hozzávalóit egy kisebb lábosba tettem, felforraltam, közepes lángon 5 percig főztem, majd lehűtöttem.
1 kg malaccombot megmostam, megtöröltem, sóztam, és ezzel a páccal kentem be, majd egy kisebb jénaiba fektettem. A hús 15 percet pihent a pácban, addig éppen felmelegedett a sütőm. A combot meglocsoltam egy kis repceolajjal, vigyázva, hogy a pác mindenhol rajta maradjon, és betoltam a sütőbe. Nem néztem az időt, de legalább két órán keresztül sült fedő alatt alacsony hőmérsékleten, majd mikor teljesen megpuhult, fedő nélkül is sütöttem kb. 20 percet, közben a szaftjával sűrűn meglocsoltam.
Kb. 1 kg parázsburgonyát hajában megfőztem. Kettévágtam, tepsibe fektettem, sóztam, borsoztam, és a hús mellől kanalaztam rá egy kis olajos páclevet. Forró sütőben pirosra sütöttem.

Falafel by Csiperke

Már említettem régebben, hogy csicseriborsó rajongó vagyok. Mint ilyen, kötelező szeretnem a falafelt. Számtalan falafel receptet kipróbáltam, de nekem mindegyik valahogy túl fűszeres volt. Végül többféle recept felhasználásával alkottam meg a saját változatomat, ami picit magyaros ízvilágba hajlik. Kicsit kevesebb fűszert használtam, mint amit általában a falafelhez szoktak, viszont több hagymát tettem hozzá, és került bele pirospaprika is, így nyugodtan nevezhetjük  magyaros falafelnek.
Elméletileg került volna bele 1-2 evőkanál aprított petrezselyem is, ami most kimaradt, mert azt hittem, hogy van itthon, de tévedtem. Így is nagyon finom lett, de azért a petrezselyem nem árthat neki.

Hozzávalók:
25 dkg szárított csicseriborsó (60 dkg lett megfőzve)
10 dkg bulgur (+2,5 dl víz)
1 nagy tojás (vagy 2 kisebb)
3-4 gerezd fokhagyma
2 közepes fej hagyma apróra vágva
2 kávéskanál kömény
1 kávéskanál koriander (mivel nincs mozsaram, zacskóba tettem, és húsklopfolóval apróra törtem)
1 teáskanál oregáno
1 evőkanál pirospaprika
3 evőkanál szárazon pirított szezámmag
3-4 evőkanál zsemlemorzsa
2 kávéskanál só
1 kávéskanál frissen őrölt bors
1 teáskanál sütőpor
(2 evőkanál aprított petrezselyem)

A csicseriborsót előző este beáztattam. Az áztató vizet leöntöttem róla, és friss vízben egy teáskanál szódabikarbónával feltettem főzni. (A szódabikabóna jelentősen lerövidíti a főzési időt.)
A bulgurt felöntöttem vízzel, kicsit megsóztam, felforraltam, majd lehúztam a tűzről, és lefedtem. 10-15 perc alatt magába szívta a vizet, és megpuhult. A szezámmagot serpenyőbe tettem, és megpirítottam.
A csicseriborsót aprítógépben pépesítettem, hozzákevertem a bulgurt, és sorban az összes többi hozzávalót.
(Annyi zsemlemorzsát tegyünk hozzá, hogy egy jól formázható masszát kapjunk.)
A masszából kis golyókat formáltam, zsemlemorzsába hempergettem, forró olajban kisütöttem, és papírszalvétára szedtem. (Egyszerre ne tegyünk túl sok falafelgolyót az olajba, mert lehűl tőle az olaj, és szétesnek a golyók!)

A pitát szinte egy az egyben Limara receptje alapján készítettem annyi változtatással, hogy 25 dkg kenyérlisztet és 25 dkg teljes kiőrlésű tönkölylisztet használtam.
A falafel mellé jégsalátát, lilahagymát, kigyóuborkát, paradicsomot, paprikát és retket töltöttem a pitába.
Öntetként tetszés szerint bármit használhatunk, de én legjobban a fokhagymás joghurtot szeretem, most is ez került a zöldségekre.

Hamburger zsemle, hot dog kifli

Régóta kerestem a számomra tökéletes hamburger zsömle receptjét. Bár semmi problémám a hamburgerhez használatos egyéb zsömlékkel vagy ciabattákkal, számomra mégis a legkedvesebb az omlós-foszlós-puha-édes, már-már kalácsszerű változat. Erre találtam rá Rosa's Yummy Yums oldalán. Aztán egyszer úgy alakult, hogy a hot dog kiflihez is ezt a receptet használtam és attól kezdve maradtam is ennél. A különbség csak annyi, hogy a zsömléket tojássárgájával, a kifliket meg fehérjével kenem be sütés előtt. A képen látható zsömléket sajnos 2 perccel túlsütöttem.

Hozzávalók:

430 g liszt
2,5 dl víz
50 g nádcukor
30 g vaj, szobahőmérsékletű
1 tojás
10 g só
20 g friss élesztő (eredeti receptben egy evőkanál szárított)
1 tojássárgája + 1 ek víz (zsömle kenéséhez)
1 tojásfehérje + 1 ek víz (kifli kenéséhez)
szezámmag

A vizet a cukorral megmelegítem, belemorzsolom az élesztőt, keverek bele 1-2 kanál lisztet, szórok a tetejére is és félreteszem ~10 percre. A maradék lisztet, sót, vajat, tojást összekeverem, majd hozzákeverem a felfutott élesztőt és 10 percig dagasztom géppel. A liszt és a víz mennyisége persze változhat, ezt dagasztás közben látjuk. (Egy jó módszer a tészta állagának leellenőrzésére: ha a tészta az edény oldalától elválik, de az aljára még odatapad, akkor jó úton járunk. Ha az oldalára is tapad, akkor adjunk hozzá kevés lisztet, ha az aljától is elválik, akkor egy kis vizet. Ez nálam a kenyértésztáknál is bejött.) Dagasztás után a tésztából gombócot formázok és egy vékonyan kiolajozott tálba teszem, letakarom és duplájára kelesztem.
Miután megkelt, lisztezett felületen kicsit átgyúrom. A zsömlékhez: 8 db 100 g-os (vagy 10 db 80 g-os) részre osztom, megformázom. A kiflikhez: 10 db 80 g-os részre osztom. Hosszúkás, kb. 12-13 cm széles téglalapra nyújtom, lehetőleg mindenhol egyforma vastagságúra, majd hosszában egyszerűen feltekerem. A megformázott tésztákat sütőpapírral bélelt tepsire teszem, letakarom és még ~fél óráig kelesztem, míg a duplájukra nőnek. A zsömléket tojássárgájával, a kifliket a fehérjével kenem meg. Szezámmaggal megszórom és 180 fokon 12-15 percig sütöm. Rácson hagyom kihűlni.

Karamellás tejberizzsel töltött palacsinta erdei gyümölcsös Jó reggelt bundában

Tegnap este szembesültem vele, hogy a már időtlen idők óta a szekrényemben hánykolódó néhány csomag Jó reggelt keksz szavatossági ideje a következő hónapban lejár. Ráadásul tavaly nyár óta a hűtőben lapult egy befőttesüveg, alján némi házilag készült dulce de leche (magyarul karamell), meglehetősen "megkrowkásodott" állapotban. (Azaz teljesen szilárd volt, mint az a bizonyos szlovák tehenes karamell). Ahhoz túl kevés volt, hogy valami komolyabbat csináljak belőle, ahhoz viszont túl sok, hogy csak úgy bekanalazgassam.

Reggelre megálmodtam hogyan tudnék egy csapásra megszabadulni mindkét helyfoglalótól. Elég tömény édesség lett a végeredmény, egyszerre csak egyet tudtam megenni belőle, viszont még órákkal később is finom ropogós volt. rajta a keksz, így megállapítottam, hogy hidegen is fogyasztható.

A dulche de leche-t annak idején így készítettem:

http://piszke.blogspot.com/2009/03/dulce-de-leche-vagy-legyen-csak.html

Hozzávalók a palacsintához: (kb 8 db)

2 tojás

5 púpozott evőkanál liszt

1 evőkanál vaníliás cukor

2 evőkanál konyak (kihagyható)

1 citrom reszelt héja

csipet só

tej (nem mértem, pont annyi, amennyi a tökéletes állagú palacsintatésztához kell.:)

A karamellás rizs:

2 dl rizs

2 dl víz

6 dl tej

6 evőkanál karamell

2 teáskanál kukoricakeményítő

3 tojás sárgája

csipet só

3-4 csomag erdei gyümölcsös Jó reggelt keksz

liszt

3 tojás fehérje

olaj a sütéshez

A palacsintatésztát kikevertem és a palacsintát a szokásos módon kisütöttem.

Közben a rizst feltettem főni a vízzel, és egy csipet sóval. Amikor magába szívta az összes vizet, felöntöttem a tejjel, és lassú tűzön fedő alatt főztem, amíg a tejet is magába szívta. Ekkor hozzákevertem a felolvasztott karamellt, és lehúztam a tűzről. A tojás sárgáját kikevertem a keményítővel, és egy csipet sóval, majd óvatosan a rizshez kevertem. Visszatettem a tűzre, és még pár percig kis lángon kevergettem, amíg besűrűsödött.

A tojások fehérjét lágy habbá vertem, a kekszet pedig aprítógépben ledaráltam.

A palacsintákat másfél-két evőkanálnyi karamellás rizzsel megtöltöttem, a két oladalát behajtottam, és feltekertem. Először lisztbe, majd a tojásfehérjébe, végül a kekszmorzsába forgattam, és forró olajban pár pillanat alatt mindkét oldalát megsütöttem.

Csirkeszárny fűszeres-citromos pácban

A csirkeszárny a férjem kedvence, és ő a csípős fűszerezéseket részesíti előnyben. Ma viszont szerettem volna megtörni a csípős csirkeszárny tradícióját, így teljesen más pácot készítettem a szárnyaknak, mint amit megszoktunk. Nem bántuk meg, mert különlegesen finom lett, és a férjemnek eszébe sem jutott reklamálni a chili hiányát.
Ez a páclé felhasználható csirkemell, comb, vagy akár egész csirke pácolásához is. Az általam megadott pácmennyiség 60 dkg csirkeszárnyhoz készült.

A páclé hozzávalói:
1 liter víz
fél citrom leve és reszelt héja
1 evőkanál só
1 evőkanál xylitol (vagy méz)
fél evőkanál majoranna
1 teáskanál citrombors
1 teáskanál koriander
2 teáskanál egész feketebors
1 teáskanál kakukkfű
1 kávéskanál őrölt babér (vagy két-három babérlevél)
5 gerezd fokhagyma

Minden hozzávalót egy fazékba tettem, és felforraltam. Ahogy felforrt a víz, lehúztam a tűzről. Amikor egy kicsit már kihűlt, a csirkeszárnyakra öntöttem a páclevet, és lefedve a hűtőbe tettem úgy 8 órára.
A sütőt előmelegítettem, kb. 200-220 fokra. (pontosan azért nem tudom megmondani, mert olyan lelkesen törölgetem állandóan a tűzhelyemet zsíroldóval, hogy minden szám lekopott már róla.:)
A csirkeszárnyakat kivettem a pácléből, lecsöpögtettem, picit megsóztam, tepsibe fektettem, és meglocsoltam kevés repceolajjal. Kb. 45 percig alufólia alatt sütöttem amíg megpuhult, majd fólia nélkül pirosra sütöttem. Salátával tálaltam.

Csokis-mákos torta citromkrémmel (lemon curd)

Nagyon szeretem a mákot a csokival, a csokit a citrommal, és így együtt ezt a hármat meg különösen.
A mák nagyon egészséges, a citrom nemkülönben. Így mondhatjuk azt, hogy ez egy egészséges édesség. Hogy valóban az legyen, cukor helyett ismét xylitolt használtam, és a sütemény tésztájába tönkölyliszt került.
A csoki meg mintha ott sem lenne. Ha nem gondolok rá, akkor talán nincs is...:)

Hozzávalók a tésztához:
15 dkg mák
1,5 dl tejszín
3 evőkanál konyak (elhagyható, ebben az esetben tejszínnel pótoljuk a mennyiséget)
2 púpozott evőkanál teljes kiőrlésű tönkölyliszt (vagy finomliszt)
80 gr xylitol (vagy cukor)
20 gr olvasztott vaj
80 gr apróra vágott tejcsokoládé (ebben az esetben Milka)
(Tehetünk bele egy tojást is. Első alkalommal én kifelejtettem belőle, és mivel tökéletes lett tojás nélkül is, azóta így készítem. A konyak helyett használhatunk jó minőségű rumot, azzal is nagyon finom.)

Citromkrém (lemon curd)
2 tojás
12 dkg xylitol (vagy cukor)
2 citrom reszelt héja
1,5 citrom leve
5 dkg vaj

A tészta hozzávalóit összekevertem, és egy kivajazott, kilisztezett 22 cm-es tortaformába öntöttem. 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 percig sütöttem.
A tojást kikevertem a xylitollal, belekevertem a citromhéjat. Gőz felett elkezdtem melegíteni, beledobtam a vajat, majd miután elolvadt, hozzáöntöttem a citromlét is. Habverővel folyamatosan kevertem, amíg besűrűsödött. Akkor jó, amikor már nem marad rajta a habverőn.
A krémet a mákos alapra öntöttem, és kihűtöttem. Egy-két órára hűtőbe tettem, addig teljesen megdermedt rajta a citromos krém.

Chilis hot dog (Coney Island Hot Dog)

Ha hot dog, akkor persze Amerika. Rengeteg féle és fajta hot dog van odaát és mindenki esküszik a sajátjára. Így van ez a detroiti American Coney Island és Lafayette Coney Island éttermekkel is. 1917-ben Gust Keros kezdte üzemeltetni az American Coney Island-et, majd bevonta testvérét, William-et is. Később szétváltak, mivel Bill egy speckóbb chilit akart a hot dogra és ezért megnyitotta a Lafayettet. Az előbbi szomszédjában. Mindössze a chili fűszerezése és a mustár fajtája különbözik, de a fél város ide, a másik fele oda húz. :) Az éttermek a család harmadik generációját tartják el. Én persze nem ismerem az ő eredeti receptjüket, ezért a sajátomat adom tovább.


Hozzávalók:

8 db hot dog kifli
8 db virsli
1 fej édesebb hagyma (legjobb a spanyol)
4 ek mustár

és a
chilis marha:
300 g darált marhahús
1 fej vöröshagyma
4-5 gerezd fokhagyma
4 dl passzírozott paradicsom
4 dl húsleves (vagy víz)
házi chili fűszerkeverék
só, frissen őrölt fekete bors
olaj

házi chili fűszerkeverék:
1 tk római kömény
1 tk köménymag
4 db szegfűszeg
1/4 tk fahéj
1,5 tk oreganó
1 tk cayenne-i bors
1 tk pirospaprika


A fűszerkeverékhez a római és a sima köményt szárazon megpirítom. Mozsárba teszem, hozzáadom a szegfűszeget, az oreganót és összezúzom őket. Ehhez keverem hozzá a többi fűszert.

A felkockázott vöröshagymát olajon megfuttatom, mikor üveges, hozzáadom a zúzott fokhagymát és a marhahúst. Addig folyamatosan keverem, amíg a nyers színét el nem veszti, így elkerülhető, hogy nagy csomókba álljon össze a hús. Mikor már kissé megpirult, sózom, borsozom, hozzáadom a chili fűszert és átforgatom. Felöntöm a paradicsommal és a húslevessel, majd lassú tűzön főzöm, míg a felére besűrüsödik.

A virsliket megsütöm, a félbe vágott és előmelegített (opcionálisan gőzölt) kiflikbe teszem, rá a chilis marhát, egy fél kanál mustárt, végül megszórom a kockára vágott hagymával.

Répás-gombás csirke szójaszósszal, wokban sütve

Minden héten egyszer elmegyek az ikertestvéremhez babázni, amíg ő dolgozik. A babázás igazából már nem a megfelelő szó, hiszen egy érett, okos két és fél éves leányzóról van szó, de mit lehet mondani helyette? Azt még sem mondhatom, hogy "kislányozni" megyek.:)
Mióta elkapott a blogmánia, azóta minden héten sütöttem valami sütit náluk, vagy ritkább esetben főztem. Mondom, a gyerek okos, tudja már helyén kezelni a dolgokat, ha megjelenek, akkor indul a szekrényhez, előveszi a mérleget, a nyújtófát, a szilikon nyújtólapot, és közli: "Sütünk. Te kavarod, te dagasztod, te nyújtod", ami az ő nyelvén azt jelenti, hogy ő akar mindent csinálni. Múltkor odajött hozzám, megszimatolt, és közölte: "Era szagod van!" Kérdeztem tőle, hogy az milyen szag, mire azt felelte: "csoki." Szóval már előtte sincsenek titkaim...:)

Ma reggel úgy mentem el a tesómékhoz, hogy nem volt semmi kész tervem a sütésre-főzésre vonatkozólag, de amikor beléptem megláttam az asztalon egy nyitott Stahl magazint. A nővérem éppen indulófélben volt, úgyhogy futólag odamutatott a magazinra: "azt csináld ma meg" -és tovalibbent...
A recept első olvasásra nagyon egyszerűnek tűnt, aztán második olvasásra is. Ami egy pillanatra elborzasztott, az a szója mennyisége volt. Féltem, hogy túl sok lesz. Tévedtem. Végül az előírtnál még több szója került bele.
Az étel maga nagyon gyorsan készen van, és igazán nagyon finom, ráadásul kevés alapanyag kell hozzá. Nem vagyok kifejezetten Stahl fan, de ez tényleg bejött. Ahogy a kókuszos-lime-os habcsókja és a házi müzlije is. (A gyermek még nem tudja mi a jó, mert a szójás húst egy rágás után kiköpte:)

Hozzávalók:
1 csirkemell
2 nagyobb hagyma
2 nagyobb répa
20 dkg csiperke gomba
6 evőkanál szójaszósz
6 evőkanál olaj

A csirkemellet apró kockákra vágjuk. A répát vékony karikára szeleteljük a hagymával együtt. Ha kisebb fejű csiperkénk van, akkor negyedeljük, ha nagyobb fejek, akkor azt is felszeleteljük.
A wokba öntjük az olajat a szójaszósszal, összekeverjük, és felforrósítjuk. Beledobjuk a csirkemellet, és pirosra sütjük. A megsült húst kiszedjük, és a szójaszószos olajba beletesszük a zöldségeket, és roppanósra sütjük.
Na, valahogy így szól az eredeti recept. Nos, miután kiszedtem a húst, akkor láttam, hogy az összes szójaszószt magába szívta, és csak az olaj maradt ott tisztán. Tehát még legalább három evőkanál szójaszószt utánaöntöttem, mielőtt a zöldségeket beletettem a wokba. Ráadásul a csirkét elméletileg meg kellett volna enyhén sózni, amire nem került sor, mivel a szójaszósztól éppen elég sós lett. De gondolom ezt szójaszósza is válogatja...
Amit legközelebb másként fogok csinálni, hogy a répát előbb beleteszem az olajba, és amikor már majdnem puha, akkor teszem hozzá a gombát és a hagymát, mert azoknak sokkal kevesebb idő kell.
Most mire roppanósra puhult a répám, a gomba és a hagyma összeaszott, pedig elméletileg azoknak is roppanósnak kellett volna maradniuk. Talán ha friss tavaszi répából csináltam volna, az előbb megpuhult volna, de nekem csak téli répám volt. Ettől függetlenül annyira finom lett, hogy ismétlésért kiállt.
Ha a zöldség elkészült, visszaöntjük hozzá a csirkét, és az egészet átmelegítjük. Rizzsel tálaljuk.

Rakott krumpli nagyon másképp

 Az ötlet egy főzős műsorból származik, bár ott teljesen más étel készült, más összetevőkből, de maga az elképzelés megtetszett, hogy krumplipüréből készüljön a nem hagyományos rakott krumplim. Körülnéztem, mi van itthon, és ezt az ételt sikerült összeraknom. Diétásnak igazán nem nevezhető, viszont nagyon finom lett.

Hozzávalók:
1 csirkemell
gyros fűszersó (vagy tetszés szerint bármilyen fűszer)
liszt
2 evőkanál kacsazsír
5-6 szem nagyobb krumpli
1 dl tejföl
1 dl tejszín
1 gerezd fokhagyma
1 evőkanál snidling (nekem csak száritott volt, de még jobb, ha friss)
vékonyra szeletelt parasztkolbász (én kb 5 dkg-ot tettem bele)
egy darabka póréhagyma
1-2 főtt tojás
kb 5 dkg mozarella
só
bors

A csirkemellet megmostam, vékony szeletekre vágtam, fűszereztem, és lisztbe forgattam. Két evőkanál kacsazsírt hevítettem, és a szeleteket jól átsütöttem, majd kisebb darabokra vágtam.
A krumplit hajában megfőztem, megpucoltam, összetörtem, sóztam, borsoztam, és belekevertem a leszűrt kacsazsírt, amiben a hús sült.
A tejfölt kikevertem a tejszínnel, sóztam, belekevertem a fokhagymát és a snidlinget.
Egy kisebb jénait kikentem egy teáskanálnyi kacsazsírral, és belenyomkodtam a krumpli egyharmadát.
Rátettem egy sor kolbászt, a hagymát a hús felét, megöntöztem a tejföl felével, és befedtem a krumpli második harmadával. A következő réteg kolbászból, tojásból, és a csirke másik feléből állt, amit meglocsoltam a tejföl másik felével. Ezt befedtem a harmadik réteg krumplival, és rávagdostam a mozarellát. (Tehetünk mindkét rétegre hagymát is és tojást is, de igazából így is elég gazdag volt az íze.)
 180-200 fokon egy órán keresztül sütöttem fedő alatt, az utolsó 10 percben fedő nélkül.
Tálalásnál pirított szezámmaggal szórtam meg.



 
                                                                           

Borkrémes-diós kocka

A már említett ünnepi kiruccanáson egy sütemény kapcsán szembesültem a ténnyel, hogy a család szereti a borkrémet. Hmm, ki gondolta volna? Így hát összedobtam nekik már itthon egy borkrémes süteményt. A krém mennyiségével nem taktikáztam jól, szóval a recept esetleges kipróbálóitól kéretik a borkrémből dupla mennyiséget csinálni. Lehet a krémbe mazsolát is tenni, nálunk azonban van egy mazsolautáló (van olyan család, ahol nincsen?), szóval ez elmaradt.

Hozzávalók:

Diós piskóta:
6 tojás
6 ek cukor
6 ek liszt
~ 50 g aprított dió

Borkrém:
2 dl bor (nálam ez édes tokaji szamorodni volt)
2 tojás
5 ek cukor
csipet fahéj
csipet őrölt szegfűszeg
fél citrom reszelt héja
1 tasak zseletinfix (lehet, hogy kevesebb is elég, de én biztosra mentem)

Tejszínkrém:
0,5 l habtejszín
1 tasak zselatinfix
2 ek cukor
1 ek vaníliás cukor (könyörgöm, ne vanillincukor!)

+ dió a tetejére

A piskóta sima "kanalas piskóta", tehát minden tojáshoz egy kanál cukor és egy kanál liszt kell. A tojásokat nem választom szét (minek is eggyel több mosatlan edény, lesz még bőven így is), hanem együtt a sárgáját és a fehérjét felverem habosra a cukorral. Nem lesz olyan kemény hab, mint a fehérje magában, szóval a fej fölé tartás próbát ne csináljuk meg. Ezután kanalanként hozzáadom a lisztet, óvatosan keverve, majd a diót is. A diót egyébként szárazon kicsit megpirítottam, így karakánabb íze lesz, és mozsárban törtem össze, hogy maradjon benne egy két nagyobb darab is. A masszát egy sütőpapíros tepsibe (22x30) öntöm, és 150 fokon sütöm kb. 15-20 percig. 15 perc után azért egy tűpróba mindenféleképpen ajánlott. A kész piskótát rácson hagyom hűlni.

A borkrémhez a bort a fűszerekkel felforralom, ha akarunk mazsolát beletenni, akkor azt is tegyük most a borhoz, kb. 60-80 grammnyit. Közben a fehérjét 3 kanál cukorral kemény habbá verem, és a sárgáját 2 kanál cukorral szintén habosra keverem. A felforrt bort lassan, folyamatos keverés mellett a sárgájához öntöm, majd vízgőz fölött besűrítem. Ehhez keverem hozzá a fehérjehabot, még melegen. Először csak egy keveset, aztán a maradékot. Hozzáadom a zseletinfixet és jól elkeverem. Hűtöben hagyom, hogy egy kicsit megszilárduljon, de még kenhető legyen.

A piskóta tetejéből egyharmadot levágok. A krémet az alsó lapra kenem, és erre helyezem rá a levágott vékonyabb réteg piskótát. Fagyasztóban megdermesztem. Eközben felverem a tejszínt is a cukorral és a zselatinfixxel. A tejszínkrémet elsimítom a sütemény tetején, dióval megszórom és 15-20 percre a fagyasztóba vagy pár órára a hűtőbe teszem tálalás előtt.

Paradicsomos-hagymás pulykamell sajtos burgonyával

Na, ez sem egy túl bonyolult étel, cserébe viszont pillanatok alatt megvan. A hús mellé most sajtos burgonyát csináltam, de tésztával is nagyon finom. A krumpliról sütés közben elfeledkeztem, ezért picit túlsült rajta a sajt, de ahogyan azt Bede Róbert az "ország szakácsa" is szokta volt mondani elrontott ételei láttán: "nem baj, én pont így szeretem..." :))

Hozzávalók:
0,5 kg pulykamell
2 fej hagyma
250 ml sűrített paradicsom
2 gerezd fokhagyma
oregáno
liszt
kacsazsír (vagy olaj)
olívaolaj
só
bors

A pulykamellet szeletekre vágtam, sóztam, borsoztam, majd lisztbe forgattam. Két evőkanál kacsazsíron mindkét oldalukat megpirítottam. Mivel vékonyra szeleteltem a húst, pár perc alatt teljesen át is sült. Egy másik serpenyőben kevés olívaolajat melegítettem, és rádobtam a vastagabb szeletekre vágott hagymát. Kicsit megfonnyasztottam, majd felöntöttem a paradicsommal. Belenyomtam a fokhagymát, fűszereztem az oregánóval, és megsóztam. Ha nagyon savanyú lenne a paradicsom, akkor pici cukrot is tegyünk hozzá. A szószba tettem a hússzeleteket, és alacsony lángon rövid ideig együtt pároltam.

A körethez a krumplit megfőztem, megpucoltam, és karikákra vágtam. Olívaolajjal kikent tepsibe fektettem, sóztam, borsoztam, és felülről is meglocsoltam egy kis olajjal. Amikor megsült, sajttal megszórtam, és visszatoltam a sütőbe, amíg a sajt rápirult.

Mindent bele zöldsaláta

 

Van valami, amit legalább annyira szeretek, mint a csokoládét, és ez a saláta, rengeteg nyers zöldséggel. Annak ellenére így van, hogy az eddigi bejegyzésekből ez nem derült ki. A tavasz, és a friss zöldségek valószínűleg több salátás bejegyzést fognak hozni a blogra is.
Most viszont a tavaszvárás jegyében, ezen a csúf, hideg, borongós napon hozzon egy kis vidámságot ez a saláta a gyönyörű friss színeivel. Nagyon finom grillezett hús mellé is, de mi most csak pirítóssal ettük.

Hozzávalók: (2 személyre)
1 db répa
3 db retek
2 db csicsóka
1 db paradicsom
egy darabka kígyóuborka (kb 15 cm)
negyed jégsaláta
egy darabka póréhagyma (kb 15 cm)
fél doboz konzervkukorica

öntet:
3 evőkanál olaj (nálam repce)
1 evőkanál balzsamecet
1 kávéskanál szójaszósz
fél citrom leve
1 gerezd fokhagyma
só
bors
édesítő

A zöldségeket uborkareszelőn lereszeltem, a paradicsomot és a salátát felaprítottam, hozzákevertem a lecsöpögtetett kukoricát. Az öntetet alaposan kikevertem, és a salátára öntöttem.

Túrófánk citromos csokiöntettel

Volt egy kis túróm, amit azonnal fel kellett használnom, mert igencsak a szavatossági idejének a végefelé járt.
Nem volt sok, ezért komolyabb süteményben nem gondolkodhattam, (és persze csak édesség jöhetett szóba), végül a túrófánk mellett döntöttem. Természetesen ez is tönkölyliszttel készült, és xylitollal ízesítettem, ahogy a legtöbb édességemet. A férjemtől este megkaptam a "kiváló szakács" díjat, azt mondta, ez a fánk mindent visz...

Hozzávalók:
20 dkg túró
1 tojás
2 evőkanál xylitol/nyírfacukor (vagy porcukor)
10 dkg fehér tönkölyliszt (vagy finomliszt)
3 evőkanál tejföl
1 citrom reszelt héja
olaj a sütéshez

Csokiöntet:
1 tábla lime-os étcsokoládé (Aldiban vettem. Ha nincs, jó a citromos Tibi csoki is, de akár a sima étcsoki is.:)
2 dl tejszín
1 citrom reszelt héja

A fánk hozzávalóit kikevertem, teáskanállal kis halmokat tettem a forró olajba, és mindkét oldalát megsütöttem.
A csokit a tejszínnel gőz felett megolvasztottam, és belereszeltem egy citrom héját, majd a fánkra öntöttem.

Tárkonyos pulykaraguleves

Ezt az ételt tanultam meg először az öcsémtől, amikor elkezdett szakácsként dolgozni. Annyira megszerettük, hogy azóta is ez az egyik leggyakrabban előforduló leves nálunk. Az öcsémtől gyakran hallom ezeket a szavakat: "már megint tárkonyos ragulevest csináltál???...", vagy: "persze mi mást is főzhetnél..." A tárkonyos ragu az egyetlen olyan leves, amit több egymást követő napon is képes vagyok megenni.

Hozzávalók:
50 dkg pulykamell
30 dkg gomba (csiperke és laskagomba volt vegyesen)
2 fej hagyma
2 db fehérrépa
3-4 db sárgarépa
40 dkg zöldborsó (mirelit)
2 púpozott evőkanál liszt
1 evőkanál tárkony
2 dl tejszín
citrom
só
bors
olaj

A húst megmostam, és a zöldségekkel együtt apró kockára vágtam.
Kevés olajon a hagymát üvegesre pirítottam, rádobtam a gombát, és kicsit megfonnyasztottam. Beletettem a húst, és fehéredésig pirítottam. Hozzátettem a fehér- és sárgarépát, és azt is átforgattam egy kicsit. Sóztam, borsoztam, fél evőkanál tárkonnyal ízesítettem és megszórtam a liszttel. Kb. másfél liter vízzel lassan felöntöttem, közben folyamatosan kevergettem, nehogy a liszt csomós maradjon. Amikor megpuhult a hús hozzáadtam a borsót a másik fél evőkanál tárkonnyal, és tovább főztem amíg a borsó is megpuhult. Ekkor folyamatos keverés mellett vékony sugárban hozzáöntöttem a tejszínt, és egy perc alatt összeforraltam.
Mivel a férjem nem szereti túl sok citrommal a levest, ezért én végül csak negyed citromnak a levét tettem bele, de ha valaki savanykásabban szereti, nyugodtan tehet bele többet is. De a citromlé akár ki is maradhat teljesen a levesből, és tálalásnál mindenki ízlés szerint ízesítheti vele a saját adagját.

Áfonyás-csokis-zabpelyhes keksz

A hosszú hétvégére elutaztunk a nagycsaláddal, és szükség volt valami jól eltartható, egészséges nasira, amivel  csillapítani tudjuk az időnként (naponta többször is) ránk törő édesség utáni vágyat. Az elgondolás nem működött valami jól, ugyanis már első nap elfogyott az összes keksz. Nem is gondoltam volna, hogy ekkora sikere lesz. A kekszben van egy kis "édes bűn" is, a csoki, de ha nagy kakaótartalmú étcsokoládét választunk, akkor a bűntudat is mérséklődik. Az utazáshoz nem egy adagot készítettem, de itt egy adag keksznek a receptjét írom le.

Hozzávalók:
125 gr vaj
6 dkg xylitol (nyírfacukor)
6 dkg nádcukor
1 tojás
10 dkg fehér tönkölyliszt
15 dkg zabpehely
10 dkg aszalt áfonya (cukrozatlan)
10 dkg étcsokoládé
1 kávéskanál fahéj
1 kávéskanál szódabikarbóna
fél kávéskanál só

A vajat megolvasztottam, kikevertem a cukorral, hozzákevertem a tojást, majd szép sorban a többi összetevőt is. Teáskanállal kis halmokat tettem a sütőpapírral bélelt tepsire. Nem kell túl nagy helyet hagyni a halmok között, mert nem terül el túlságosan. 170-180 fokra előmelegített sütőben 10-12 perc alatt megsül. Amikor kivesszük, még puha, ahogy hűl, megszilárdul. Zárható dobozban tárolva (elméletileg) sokáig eláll.

Curry-s joghurtos csirkemell, mazsolás rizzsel és szezámos kelkáposztával

A blogon már szerepel néhány étel, amit az öcsém készített el, aki egyébként szakács. A jövőben az írásai Winebeershoot nicknév alatt fognak futni. Az alábbi ételt volt szerencsém tegnapelőtt megkóstolni, és azt kell mondanom, hogy zseniális. A mazsolás rizs, és a szezámos kelkáposzta együtt maga az ízorgia, amit tökéletesen kiegészített a joghurtos csirkemell. Én mindig a húst tekintem főételnek, amit kiegészít a köret, de ebben az esetben a fő-fő étel a kelkáposzta volt, aminek az íze teljesen lenyűgözött.
Tehát a legújabb bejegyzés Winebeershoot tollából:

A joghurtos csirkemellel a kapcsolatom nem újkeletű és bizton állíthatom, nálam benne van a top 25-ös húsételekben. Ennek ellenére itthon ritkán veselkedek neki, nem is igazán tudom, miért. De most volt egy nagyobb eresztés házi joghurtom és pótoltam elmaradásomat. : )

Curry-s joghurtos csirke:
csirkemell filé   60 dkg
joghurt   3 dl
olaj   1 dl + a sütéshez
fokhagyma   3-4 gerezd 
1 db lime reszelt héja
curry, gyömbér, bors,

A joghurtot, olajat, zúzott fokhagymát, lime héját és a fűszereket összekeverem. A csirkemell filéket felszeletelem (3-4 érme/db), egy nehezebb serpenyővel fólia alatt épp csak egy kicsit megütögetem, hogy a rostokat meglazítsam, majd a joghurtba forgatom őket és állni hagyom legalább fél órát, de ha egy egész éjszakára benne csücsülnek, akkor még jobb. Serpenyőben, kevés olajon sütöm meg. Sózni csak akkor sózom, amikor már kérget kapott a hús.

Mazsolás rizs:
rizs   20 dkg
mazsola   80 g
vaj   50 g

A főtt vagy párolt rizst összekeverem egy kis vajon megfuttatott mazsolával.

Szezámmagos kelkáposzta:
kelkáposzta   1 nagy fej fele
hagyma   2 fej
méz   2-3 ek
1 db lime leve
szezámmag   2 ek
szójaszósz (ízlés szerint)
chili (ízlés szerint)
olaj

A szezámmagot szárazon megpirítom és félreteszem. A hagymát cikkekre vágom és egy kevés olajon elkezdem sütni. Miután egy kis színt kapott, hozzáadom a felkockázott káposztát, sózom és egy kicsit együtt pirítom őket, majd fedő alatt párolom. Amikor már majdnem teljesen kész, hozzáadom a lime levét, a mézet, a chilit, a szójaszószt és már fedő nélkül "összerottyantom". A szezámmagot a legvégén, tálalás előtt keverem
hozzá.

Csokoládés piskótatallér

Ez is olyan "sütit ide de azonnal" project volt. A piskótája egy papírfecnin hánykolódó régi recept modernizált változata (kakaó helyett csokit tettem bele), a krém pedig ugyanaz, ami a Lúdláb tortába is került, csak csökkentett mennyiségben.


Hozzávalók a piskótához:
50 gr étcsokoládé
30 gr vaj
1 tojás
100 gr xylitol (cukor)
1 dl tej
120 gr fehér tönkölyliszt (vagy finomliszt)
fél csomag sütőpor

Krém:
100 gr 70 %-os étcsokoládé
2 tojás
80 gr xylitol (vagy cukor)
100 gr vaj
1 kávéskanál rumaroma

A piskótához a csokoládét a vajjal gőz felett felolvasztottam. Mikor kicsit kihűlt, hozzákevertem a tojást, majd a xylitolt, a tejet és a sütőporral elkevert lisztet.
Szilikonos sütőpapírral bélelt tepsire teáskanállal halmokat tettem egymástól távol, mert sütés közben nagyon elterül.
Előmelegített sütőben kb 200 fokon 10 percig sütöttem. Miután kihűlt, óvatosan késsel emeltem fel a sütőpapírról, mert még langyosan is könnyen törik.

A krémhez a tojást a xylitollal gőz felett felvertem, amíg a xylitol teljesen elolvadt.
Lehúztam a tűzről, belekeverem a darabokra tört csokoládét, a rumaromát és a vajat.
A krémet lehűtöttem, és habverővel habosra vertem.
A piskótatallérokat a krémmel összeragasztottam.
A krém hűtést igényel, ezért a kész piskótatallérokat a hűtőben tartsuk.

Hülyeségem története, avagy hogyan ne csináljunk fahéjas-csokis kávét

Ma reggel éppen kávét akartam csinálni, amikoris eszembe jutott a zseniális ÖTLET. Már egy hónapja is van annak, hogy a kávémat fahéjjal főzöm.
Igen ám, de én nemcsak a fahéjas kávét szeretem, hanem a csokisat is. Na itt szabadult el a fantáziám: gondoltam, hogy a kávé és a fahéj tetejére bepasszintok még egy púpozott kiskanál kakaót is a kávéfőzőbe. Előre örültem milyen remek fahéjas-csokis kávét fogok én inni. Úgy éreztem, hogy ezzel az ötlettel már-már a zsenialitás határát súrolom.
Szóval, odatettem a kávét és vártam. Aztán egyszercsak a kávéfőzőm elkezdte az oldalán ezerrel kinyomni a gőzt. Éreztem, hogy ebből már nem lesz Nobel díj, és lekaptam a tűzről. Mikor már kicsit kihűlt, szétszedtem a kávéfőzőt, és láttam mi a baj. A fahéj még átereszti a vizet a kávéhoz hasonlóan, viszont a kakaó már nem. Valamennyi forró vizet magába szívott, jól megkeményedett, és a többi vizet már nem engedte át, ezért jött ki a kávéfőző oldalán a gőz.
Igaz ebből nem lett csokis kávé, de rájöttem hogyan tudok nagy valószínűséggel előállítani 100 %-os kakaótartalmú csokoládét. Szóval ezügyben tovább kísérletezek majd...
Végül főztem le még egy adag sima fahéjas kávét, a bögrémbe tettem egy kiskanál kakaót, fokozatosan kevergetve hozzáöntöttem a forró kávét, majd felöntöttem egy kis tejjel is.
Így lett mégis csokoládés-fahéjas a reggeli kávém...

Citromos busaszelet sajtos-bulguros burgonyakrokettel

Én nem szeretem a halat, de a férjem annál jobban. Ha megkérdezem, hogyan készítsem el neki, a válasz mindig ugyanaz: paprikás lisztben. Mostanában viszont olyan szenvedéllyé kezdi kinőni magát nálam a gasztrománia, hogy nem engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy ilyen egyszerű ételt tegyek elé. Még az a jó, hogy ő nagyon jól veszi az akadályokat, és örömmel kóstol meg minden újdonságot. A hal sem sikerült rosszul, de a krokett igazán telitalálat lett. Legközelebb füstölt sajttal is megcsinálom.

Hozzávalók:
6 szelet busa
páclé:
2 evőkanál citromlé (természetesen szigorúan frissen facsart)
6 evőkanál olaj (olíva vagy repce)
2 gerezd fokhagyma
1 evőkanál szárított metélőhagyma (természetesen frisset is használhatunk, de nekem most csak szárított volt.)
1 teáskanál mustár
só
bors
olaj a sütéshez

A páclét összekevertem, és a megmosott, szárazra törölt halszeletekre kentem. A halat letakarva egy órára a hűtőbe tettem. Serpenyőben olajat hevítettem, és a halszeleteket megsütöttem.

Bulguros burgonyakrokett
50 dkg krumpli
10 dkg bulgur
10 dkg dkg sajt
2 evőkanál liszt (nálam fehér tönköly)
1 tojás
1 evőkanál szárított metélőhagyma
2 gerezd fokhagyma
só
bors

A krumplit sós vízben megfőztem, és összetörtem. A bulgurt kicsit megsóztam, 2,5 dl vízzel felforraltam, lehúztam a tűzről, és letakartam. Kb. 15 perc alatt magába szívta a vizet és megpuhult, ekkor a krumplihoz kevertem.
Belereszeltem a sajtot, a fokhagymát, frissen őrölt borssal és a metélőhagymával ízesítettem.
Hozzákevertem a tojást és a lisztet. A masszát fél órán keresztül pihentettem.
Nedves kézzel golyókat formáltam belőle, zsemlemorzsába forgattam, és forró olajban kisütöttem.
Az olaj legyen nagyon forró, és egyszerre ne tegyünk bele túl sok krokettet, mert az lehűti az olajat, és szétesik a krokett.

Sült oldalas paradicsomos-pestos indiai kenyérrel

Kaptam egy kis oldalast, és ez lett belőle. Gyors, egyszerű, és nagyon-nagyon finom.

Hozzávalók:
sertés oldalas tetszés szerinti mennyiségben (én 60 dkg-ot csináltam)
flekken villámpác (ízfokozómentes Lucullus)
kacsazsír vagy olaj

Az oldalast kétujjnyi szeletekre vágtam, kicsit bevagdostam, bedörzsöltem a fűszerkeverékkel, és fél órára hűtőbe tettem. (Közben begyúrtam az indiai kenyér tésztáját.)
Egy serpenyőben egy evőkanál kacsazsírt hevítettem, amikor felforrósodott, belehelyeztem a húsdarabokat. Mindkét oldalát rövid ideig pirítottam, majd felöntöttem 3-4 dl vízzel. Kicsit visszavettem a hőből, és alacsony lángon puhára főztem. Amikor megpuhult és elfőtt róla minden víz, még egy evőkanál zsírt tettem mellé, és pirosra sütöttem.

paradicsomos pesto:
1 fej hagyma
2 evőkanál vörös pesto
2 evőkanál ketchup vagy sűrített paradicsom
só
olaj (hidegen sajtolt repce)

A hagymát egészen apróra vágtam, és kb. 2 evőkanálnyi olajon üvegesre pirítottam. Hozzáöntöttem a pesto-t és a paradicsomot, picit megsóztam, és egy perc alatt összeforraltam.

Indiai kenyérből legtöbbször a másik variációt szoktam készíteni, de most azért döntöttem emellett, mert ez a változat egy kicsit lágyabb, könnyebben formázható, és ezt a tésztát most fel akartam tekerni.

Hozzávalók:
1 dl langyos tej
2 teáskanál cukor
1 dkg élesztő
1-1,5 teáskanál só
20 dkg BL80 kenyérliszt
20 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
150 gr joghurt (esetleg 12%-os tejföl)
4 evőkanál olaj (lehetőleg hidegen sajtolt)
1 teáskanál fokhagyma granulátum (elhagyható)
kevés vaj a sütéshez
reszelt sajt a megszóráshoz

A cukrot a tejbe szórtam, belemorzsoltam az élesztőt, és megszórtam egy kevés liszttel. Amikor az élesztő felfutott, összekevertem a többi hozzávalóval, sima tésztává dagasztottam, és meleg helyre tettem keleszteni.
Amikor a tészta megkelt, lisztes felületre borítottam, átgyúrtam, és hat egyenlő részre vágtam. Gombócokat formáltam, és hagytam kelni még egy fél órát. Ezután a gombócokat olyan vékonyra nyújtottam, amennyire csak tudtam, és kevés vajon palacsintasütőben mindkét felét megsütöttem. Nagyon rövid idő alatt megsül, akkor kell megfordítani a tésztát, amikor elkezd hólyagosodni.

A megsült tésztát megkentem a paradicsomos pesto-val, megszórtam sajttal, és feltekertem.

Aszalt szilvás kelt golyók konyakos narancsmártásban

Az eredeti receptet Pákosztos macskánál láttam meg, de néhány apróság nálam módosult. Mivel csak ketten vagyunk, nem akartam csinálni egy teljes adagot, ezért próbáltam kb. a felét megcsinálni, ami nem volt könnyű, lévén hogy az adagok pohárban vannak megadva, és hát ahány ház, annyi pohár...
A nádcukrom is éppen elfogyott, de ez apróság nem  tarthatott vissza, így most az elveimre fittyet hányva, kristálycukrot használtam mind a tésztához, mind a golyók meghempergetéséhez.
A kristálycukrom finom kristályszemcséjű volt, amiből azért kevesebb tapad a golyókra, mint a normál kristálycukorból, vagy akár a nádcukorból, de így is éppen elég édes lett.
Volt itthon finom aszalt szilvám, ami nagyon jól passzol a fahéjas cukorhoz, ezt tettem félbevágva a golyócskák közepébe. Konyakos narancsmártást készítettem hozzá. Fehércukor ide, nádcukor oda, egyetlen baja lett csak: lehetetlen abbahagyni...

 Hozzávalók:
2 dl langyos tej
1 teáskanál szárított élesztő
1+2 evőkanál cukor
30 dkg liszt
1 kisebb tojás
3 evőkanál olvasztott vaj
fél kávéskanál só
kb 10 dkg aszalt szilva

A mártogatáshoz:
kb. 5-6 dkg olvasztott vaj
fahéjjal elkevert cukor

Konyakos narancsmártás:
1 nagyobb narancs leve
3 evőkanál házi készítésű narancslekvár
csipet fahéj
1 teáskanál kukoricakeményitő
2 evőkanál konyak


 

A langyos tejbe tettem egy evőkanál cukrot, beleszórtam az élesztőt, és letakarva meleg helyre tettem. Miután az élesztő felfutott, hozzákevertem a többi hozzávalót, és sima tésztává dagasztottam. Dagasztani lehet kenyérsütőgépben, vagy robotgéppel is, de nekem kenyérsütőm nincs, (nem is lesz) a robotgépem pedig nemrég egy kenyérsütési akciónál  tönkrement, így most mindent kézzel dagasztok. (A tésztának lágynak kell lennie, de ha túl lágy, adjunk hozzá még egy kis lisztet.)
A tésztát letakarva a radiátor közelébe tettem, és duplájára kelesztettem. Miután megkelt, kicsit átgyúrtam, és diónyi tésztadarabokat téptem belőle, aminek a közepébe szilvákat tettem.
A golyókat olvasztott vajba mártottam, fahéjas cukorba forgattam, és egy 22 cm-es tortaformába sorakoztattam. Visszatettem a radiátor mellé, ahol kb. 30 perc alatt ismét a duplájára kelt. 180 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt sült meg.
Ha kapcsos tortaformában sütjük, tegyünk alá egy sütőlemezt, mert a vaj kicsöpöghet a tortaformából.

A mártáshoz kifacsartam a narancs levét, elkevertem a narancslekvárral, beleszórtam egy kis őrölt fahéjt, és felforraltam. A kukoricakeményítőt kikevertem pár csepp vízzel, és hozzáöntöttem a narancshoz. Kicsit forraltam még a keményítővel, majd lehúztam a tűzről, és belekevertem a konyakot.

Vörösboros céklás marharagu

Valamelyik nap láttam valami hasonlót az egyik főzős műsorban. Nem teljesen így, nem teljesen ezekkel az alapanyagokkal, de mégis az az adás indított arra, hogy megalkossam ezt az ételt. A cékla és a vörösbor együtt fantasztikus ízt és színt adott ennek a ragunak, a fahéjtól viszont rendkívül pikánssá vált. Bár furcsának tűnhet a fahéj a marharaguban, de a vörösbor kifejezettem szereti ezt a fűszert. Arab konyhában egyébként is sok húsos ételbe tesznek fahéjat, például a gyros-ba is. (De az indiaiak is előszeretettel használják.)
Nyugodtan elkészíthetik ezt a ételt azok is, akik a céklát savanyúságként nem szeretik (én is ebbe a táborba tartozom), mivel a hosszú főzési idő alatt a cékla szép lassan elveszíti a jellegzetes ízét, és teljesen belesimul a raguba.

Hozzávalók:
0,5 kg marha gulyáshús
2 fej hagyma
5 gerezd fokhagyma
1 paradicsom
1 paprika
2-3 szál angol zeller
2 db sárgarépa
1 közepes méretű cékla
4 dl vörösbor
1 evőkanál liszt
só
bors
fahéj
olaj (nálam hidegen sajtolt repce-napraforgó)

Miután kevés olajon a hagymát üvegesre pirítottam, beletettem a kockára vágott húst.
Kicsit átforgattam az olajon, és meghintettem a liszttel.
A liszttel együtt még fél percig pirítottam a húst, sóztam, borsoztam, majd hozzáadtam az egészen apróra vágott zöldségeket.
A fokhagyma gerezdeket megpucoltam, és egészben tettem a raguhoz.
Felöntöttem 4 dl vörösborral, megszórtam egy csipet fahéjjal, és lassú tűzön 3,5 órán keresztül főztem, amíg a hús teljesen megpuhult. Közben időnként megkevertem, és ha kellett felöntöttem egy kis vízzel.
Ha esetleg savanykássá válik az étel a bortól, akkor a főzés végén megszórhatjuk egy kevés nádcukorral. (Az én borom félédes volt, így nem kívánta a ragu a cukrozást.)
Mire a marha megfőtt, a szaftja teljesen besűrűsödött, tulajdonképpen a húson és a céklán kívül semmi nem maradt benne egészben.
A férjem fokhagymás rizst evett hozzá, én pedig sült krumplit...

Zsemle tönkölyliszttel

A tönköly-mániám elérte a zsemléket is. Egyenlőre fele-fele arányban tartalmaz a zsemle tönköly és kenyérlisztet. Talán később majd próbálkozom a tönköly mennyiségének emelésével, de ez most így tökéletes lett.

Hozzávalók:
2 dl langyos víz
1,5 dl langyos tej
250 gr + 60 gr BL80 kenyérliszt
250 gr fehér tönkölyliszt
1 teáskanál cukor
20 gr olaj
1 evőkanál 10 %-os ecet
20 gr élesztő
10-12 gr só

A vizet a tejjel együtt meglangyosítottam, beletettem a cukrot, és belemorzsoltam az élesztőt. Belekevertem 60 gr lisztet, és meleg helyre tettem felfuttatni.
Miután felfutott, a többi hozzávalóval együtt kb 15 percen keresztül dagasztottam, és visszatettem a meleg helyre, hogy duplájára keljen. A megkelt tésztát lisztezett felületre borítottam, megszórtam liszttel, átgyúrtam, majd 100 gr-os adagokra osztottam. Nem kell megijedni, a tészta picit lágy, de ilyennek kell lennie.
A zsemléket lisztes kézzel megformáztam, és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam. Egy mélyebb tepsit borítottam rá, és megvártam, amíg ismét a duplájára kel. Amikor megkelt a zsemle, a felső tepsire vizet permeteztem, és kb 180 fokos sütőben megsütöttem. A sütési idő végefelé levettem a felső tepsit, és anélkül sütöttem tovább.
Mivel a tepsi nem átlátszó, így időnként meg kell nézni a zsemléket, nehogy túlsüljenek. A megsült zsemléket a kenyérhez hasonlóan, rácson hűtöttem ki.
Ebből a mennyiségből nekem 10 db zsemlém lett.

Spagetti zöldséges raguval

Ma nem volt időm sokat főzőcskézni, ráadásul délben fogorvoshoz kellett mennem. Nem tudom létezik-e olyan személy, aki nem retteg a fogorvostól. Én előbb műttetném meg magamat, minthogy a fogamhoz hozzányúljanak. Ezért (eléggé el nem ítélhető módon)  mindig halogatom a dolgot. Ha azt mondják menjek vissza egy év múlva, akkor tuti eltelik öt év is, mire újra lát a doki. Mázli, hogy viszonylag jók a fogaim, de most sajnos kettő is kilyukadt, muszáj volt lépnem, mielőtt addig fajul a dolog, hogy gyökérkezelni kell.
Fogfurkálás után még órákkal később sem jó rágódni az ételen, ezért úgy döntöttem, ma kimarad a hús. Az ételt még azelőtt elkészítettem, hogy elmentem volna a dokihoz.

A rendelőben három férfi várt még a kezelésre előttem. Ahogy kint ültem a váróban, hallottam, ahogy az első férfi üvölt bent. Elkezdtem rettegni. Aztán kijött az üvöltözős pasi, és úgy tűnt egészen jól van. Akkor megnyugodtam, túlélte. Aztán bement a következő férfi, és bár ő nem üvöltött, de jó hangosan nyögött, mint akinek nagyon fáj. A harmadik férfinál már nagyon füleltem. És akkor megtörtént megint. A borzalmas férfisikolyt hallva a rémülettől lefagytam. Közben hallottam a véső, és kalapács hangját, aztán megint a fúróét, és hirtelen menekülhetnékem támadt. Tudom, hogy a férfinép sok esetben  rosszabbul tűri a fájdalmat, mint a nők, de nekem ennyi elég volt ahhoz hogy bekopogjak az asszisztenshez másik időpontot kérni, aztán hazaszaladtam.
Otthon várt rám ez a finom spagetti, ezzel nyugtattam le magamat...

Hozzávalók:
25 dkg barna csiperke
25 dkg zöldborsó
25 dkg kukorica
2-3 szál sárgarépa
3 gerezd fokhagyma
3 dl tejszín
5 dkg sajt
2-3 dkg vaj
csipet rozmaring
csipet bazsalikom
csipet majoranna
1 evőkanál apróra vágott metélőhagyma
só
bors
1 csomag spagetti tészta

Serpenyőben vajat olvasztottam, ezen megfonnyasztottam a gombát, majd hozzákevertem az apróra vágott répát. Felöntöttem kb 1 dl vízzel, és fedő alatt pároltam, amíg a répa majdnem teljesen megpuhult. Ekkor kevertem hozzá a borsót (mirelit) és a kukoricát (konzerv). Felöntöttem a tejszínnel, sóztam, fűszereztem, belereszeltem a fokhagymát, és még pár percig forraltam, amíg a borsó is megpuhult. A sajtot is belereszeltem, és amikor teljesen felolvadt, a serpenyőt lehúztam a tűzről.
A spagettit a szokásos módon megfőztem, és ezzel tálaltam a zöldséges ragut.
(Én a spagetti főzővizébe sose teszek olajat, mert akkor a mártás nem tudja bevonni a tésztát.)