Valahogy nem ment szerdán a fotózás, sorra homályosak lettek a képek, és közben a nagy melegben a krém elvesztette a formáját, de ettől függetlenül nagyon finom volt. Férj megjegyzése: "ez echte olyan mint az ekler fánk, csak sokkal finomabb!":)
Több krémmel (és nem ilyen melegben) látványosabb lenne, de ízre az arányok pont így voltak jók.
Hozzávalók a fánkokhoz:
100 g víz
100 g vaj (vagy olaj)
100 g liszt
5 közepes (L-es) tojás
1 teáskanál cukor
csipet só
töltelék:
2 csomag Aranka krémpor
6 dl tej
5 dl tejszín
1 ek porcukor
1 csomag expressz zselatin fix
tetejére:
20 dkg étcsokoládé
Nekem nem volt éppen itthon vajam, ezért olajjal készítettem a tésztát.
Az olajat és a vizet egy lábosba tesszük és felforraljuk a cukorral és a sóval. Hozzáadjuk a lisztet, és addig kavargatjuk, amíg öszeáll, és elválik az edény falától. (Ez amúgy néhány pillanat alatt bekövetkezik.)
A lisztes keveréket lehúzzuk a tűzről, és egyesével beleütjük a tojásokat, amit gépi habverővel keverünk el. Figyeljük közben a tészta állagát. Ha nagyobbak a tojások, lehet, hogy 4 is elég, de ha kisebbek, lehet, hogy 6 is kell belőle. A tésztának szép fényesnek kell lennie, és a habzsákból kinyomva meg kell tartania a formáját.
A tésztát habzsákba töltjük, és sütőpapírral bélelt sütőlemezre csíkokat nyomunk belőle. Legyen nagy hely a csíkok között, mivel a tészta legalább a duplájára fog nőni. A sütőbe tegyünk egy kis lábasban vizet, mert gőz kell ahhoz, hogy a tészta szépen megnőjön.
180 fokra előmelegített sütőben 25 percig süssük a tésztát. 15 percig nem szabad kinyitni a sütőt, mert összeeshet a tészta!
A megsült fánkokat hagyjuk kihűlni, közben elkészítjük a tölteléket.
A krémport elkészítjük a csomagoláson található utasítás szerint, és betesszük a hűtőbe.
A tejszínt felverjük a cukorral és a zselatinfixel.
A fánkokat kettévágjuk, és habzsák segítségével betöltjük a vanília krémmel és a tejszínnel.
A tetejét olvasztott csokoládéval díszítjük.
7 megjegyzés:
Nagyon is jók a képek. Most le is emelnék belőle egyet...nem! Kettőt! :o)
Nagyon szépek, legalább egyet én is leemelnék a képernyőről:)
Jó kis képek :) én még sohasem sütöttem égetett tésztát, de egyszer már ki akarom próbálni :)
Inkább elfogadható.:) De nem is ezekkel van a baj, hanem azzal, hogy sokáig tartott elfogadhatót lőni, és közben a töltelék veszített a formájából.:)
Ha ezt meg lehetne tenni, akkor én is sűrűn csemegéznék a blogodról! :))
Én sokáig mumusként tekintettem rá, aztán mikor először csináltam, nem is értettem miért vártam vele ennyi ideig. Könnyű elkészíteni, jól lehet vele dolgozni, és hamar megsül...:)
Régóta szemezek az eklerrel, jó lenne már nekifogjak és elkészítsem. Valami mindig visszatartott. Guszták, szépek a tányéron annyira, hogy viszem is a receptjét:-)
Megjegyzés küldése