Vadas marha zsemlegombóccal

A mi magyar édes-savanyúnk. Nem állok neki sűrűn, pedig nagyon szeretem. Általában nagyon sok mártással csinálom, ennél az ételnél nálam ez az elsődleges, a hús csak egy finom kiegészítő. :) Bár ezidáig mindig tésztával készült, mostanság kezdek megbarátkozni a zsemlegombóccal is. (Igaz, a megmaradt mártáshoz már tésztát főztem ki. :) )

Kókuszos álom

A költői név nem túlzás, annak aki szereti a kókuszt, ez valóban egy álom. Bounty rajongóknak kötelező darab, igazi Bounty életérzés.:) Többször csináltam már, de mivel nem egy fotogén süti, nem is került fel eddig a blogra. Most sem sikerült olyan képeket készítenem amit szerettem volna, és még ehhez is ki kellett mennem a hóesésbe, mert a lakás túl sötét volt. Viszont annyira finom, hogy muszáj megosztanom.

Sütöttem már (26 cm-es) tortaformában is, de mivel a belseje ragacsos és omlós mint a bounty csokinak, nehéz szeletelni, ezért a muffinforma ideálisabb választás. A mennyiségeket 6 nagy (vagy 12 kisebb) muffinformára adom meg, bár most én összesen csak két darabot csináltam. Nekem nem hiányzik a rengeteg kalória, és ezt sajnos lehetetlen abbahagyni. De tényleg. Ellenállni már csak akkor lehet, ha nincs belőle több. A férjem viszont nem volt boldog, hogy csak ennyit csináltam, úgyhogy holnap ismételnem kell. Azt állította, hogy ez a süti megszünteti a gyomorégését. Úgyhogy figyelem, ez nem egyszerűen finom édesség, ez orvosság! :)

Hozzávalók: 

30 dkg kókuszreszelék

15 dkg kókuszzsír (vagy vaj)

3 nagy tojás

30 dkg nyírfacukor (vagy kristálycukor)

6 csapott evőkanál liszt

20 dkg étcsokoládé (lehet tejcsoki is, bár akkor nagyon édes lesz a végeredmény.)

A tojásokat a cukorral habverővel fehéredésig vertem. A kókuszzsírt mikróban megolvasztottam, és ahogy egy kicsit hűlt, a cukros tojásokhoz kevertem. Belekevertem a kókuszt és a lisztet is. Muffinformába kanalaztam, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt megsütöttem. Tűpróbát nem érdemes végezni, mert a belseje elkészülte után is puha és ragacsos marad. :) De 20 perc biztosan elég neki.
A csokoládét gőz felett felolvasztottam, és a süteményre csorgattam.

Az eredeti receptet itt találtam, de az idők során kicsit módosítottam rajta, mert liszt nélkül nekem mindig szétesett.

Habos vaníliás szelet

Az öcsém finomságai után megint én ragadtam magamhoz a klaviatúrát. Míg ő libamájat prezentált, addig én tegnap paprikáskrumplit főztem.:) Régen volt már, jól is esett, de aztán történt úgy este 9 óra tájban, hogy édességet kívántunk, és nem volt itthon semmi. Én valami sütit ettem volna, a férjem pudingot. Muszáj volt valamit csinálni gyorsan, méghozzá úgy, hogy mindkettőnk kívánsága teljesüljön. Mivel tényleg késő volt már, egyszerű sütit akartam összedobni, vékony, nagyon csokis tésztával. Volt még a mélyhűtőben nyáron eltett eper, volt két kósza tojásfehérjém, ezeket is fel akartam használni a sütihez. Végül ez sikeredett belőle.
A férjem odáig volt érte, amikor kérdeztem milyen fantázianéven kéne feltenni a blogra, gondolkodás nélkül vágta rá: "a férjem kedvence". Elég merésznek találtam "kedvenc" jelzővel illetni egy olyan süteményt, amit most evett először, úgyhogy végül a habos vaníliás szelet mellett maradtam.
Igazából az adag egy 22 cm-es tortaformára van méretezve, de tönkrement az ilyen méretű formám, úgyhogy 26 centisben készítettem el. Így kicsit lapos lett, de az élvezeti értékéből ez semmit nem von le.
Egészben sajnos nem tudtam lefotózni, mert este már nem akartam képet csinálni, reggelre meg a fele eltűnt.
A piskóta krémesen csokis, a tojáshab a pudingot krémesíti minden egyes falatnál, és az eper már csak hab a tortán...


Hozzávalók:

100 g étcsokoládé
40 g vaj
0,5 dl cukor
0,5 dl liszt
1 ek tej
1 nagyobb tojás
1 ek bonbonmeggy likőr (vagy rum)

1 cs vaníliás pudingpor
0,5 l tej
3 ek cukor - ebből az egyik kanál vaníliás cukor (házi készítésű, őrölt vaníliadarabokkal)
20 g vaj

2 tojásfehérje
8 dkg porcukor

25 dkg eper



A csokoládét gőz felett felolvasztottam a vajjal és lehúztam a tűzről. Elkevertem benne a tojást, a tejet, a likőrt, majd hozzáadtam a cukrot, és beleszitáltam a lisztet is. A tésztát kivajazott-kilisztezett tortaforma aljára simítottam, és 180 fokra előmelegített sütőben megsütöttem. (Nálam kb. 20 perc alatt sült meg, de mivel minden sütő más, végezzünk tűpróbát, ha már nem ragad a tészta, akkor készen van.)
Az epret félbevágtam és a kihűlt piskótát megpakoltam vele. A pudingot a szokott módon megfőztem, elkevertem benne a vajat és az epres tésztára öntöttem.
A tojáshehérjét a porcukorral gőz felett kemény habbá vertem. Teáskanállal halmokat tettem a közben kicsit megszilárdult puding tetejére. A sütőt grillfokozatra állítottam, és 1-2 perc alatt megpirítottam a hab tetejét.

Mandulás-meggyes kalács

Hozzávalók:

450 g liszt
2,5 dl tej
25 g élesztő
60 g cukor
50 g vaj
10 g só
1 tojás
1 tojássárgája
100 g szeletelt mandula
50 g aszalt meggy
+
1 tojás a kenéshez

Libamáj mandulás-meggyes házi kaláccsal meggy tükrön, gránátalmával

                                                                                 

Na, ha már úgyis be vagyok harangozva, akkor jöttem megint egy kicsit garázdálkodni. Bár a libamáj (sajnos) nem állandó vendég nálam, most kedvezményes áron jutottam hozzá a liba eme így sem olcsó, de mindenféleképp legnemesebb darabjához. Egy részét libahájjal együtt alacsony hőmérsékleten, kevés fokhagymával, hagymával, szemes borssal, babérlevéllel sütöttem meg és a kisült zsírral lefedve hűtőbe tettem, hogy később friss kenyérrel, lilahagyma és némi ízes paradicsom társaságában kényeztessem vele ízlelőbimbóimat. A másik részéből pedig ezt a kis finomságot követtem el. A zsírral átitatott pirított kalácson a krémes máj az édes-savanykás meggyel és a kissé fanyar roppanós gránátalmával... hmm. Kérek még!!!

Fehérborban párolt csirkefalatok mazsolás-hagymás rizzsel

Az úgy volt, hogy férj vett 10 kg csirkefarhátat a kutyáknak. Többször előfordult már, hogy irigykedve nézte a kutyáknak főzött farhátat, mert nagyon szereti a csontos húsokat. Most nem állt meg a sóvárgásnál, látva, hogy a farhát jó húsos, gyorsan döntött. Közölte, hogy ebből vág ki magának húsosabb csontokat és azt legyek szíves megcsinálni neki. Végül a 10 kg farhátból kétszer egy kg húst tettünk el magunknak. Az egyik adagból pörköltet terveztem, a másikból pedig ez az étel kerekedett. Természetesen csirkemellből, vagy combból is elkészíthető.


A medence-részről vágta ki ezeket a gyönyörű húsdarabokat:

Hozzávalók:

Kb. 1 kg csirkehús (tetszés szerint)

3 ek olaj vagy zsír

2 dl fehérbor

1 dl húsleves (vagy víz)

curry

cayenne bors

feketebors

só

Köret:

40 dkg rizs

10 dkg mazsola

2 nagyobb fej lilahagyma

kevés olaj

2 ek balzsamecet

szegfűbors

só, bors

A húsdarabokat befűszereztem. Egy nagyobb serpenyőben olajat hevítettem és kicsit megpirítottam rajta a húsokat, majd felöntöttem a borral és a húslevessel. Közepes hőfokon pároltam fedő alatt amíg a hús megpuhult. Akkor levettem a fedőt, feljebb vettem a lángot, és amikor elpárolgott az összes lé, a visszamaradt olajban a húsokat még egy kicsit lepirítottam. Finom omlós husika lett belőle.

Egy teflon edényben kevés olajat melegítettem és felszeletelt hagymát megfonnyasztottam. Aláöntöttem a balzsamecetet, még egy percig sütöttem, majd kiszedtem az edényből. Utánaöntöttem még egy kis olajat és kicsit pirítottam rajta a rizst és a mazsolát. Felöntöttem kétszeres mennyiségű vízzel, sóztam, borsoztam és beledobtam 4 szem szegfűborsot. Amikor felforrt lejjebb vettem a lángot, és fedő alatt megpároltam a rizst.

A szegfűborsot kidobtam belőle (fennmarad a tetején ha nem kavargatjuk főzés közben a rizst) és összekevertem a lilahagymával.

Ha minden igaz, akkor holnap az öcsém posztol valami finomságot...

                                

Tepertős-kolbászos pogácsa hajtogatás nélkül

Egy ideje újra rákattantam a kacsa/libazsírra. Eleinte készen vettem a zsírt, de hamar leszoktam róla, mert nem voltam teljesen biztos benne, hogy az van a dobozban ami rá van írva. Ha én veszem a hájat a piacon, garantáltan liba vagy kacsazsírt fogok kisütni belőle, ráadásul jóval olcsóbban.
Mindig testhájat veszek, mert abból több zsír sül ki, mint a bőrösből. A visszamaradt kevéske tepertőt általában a férjem szokta megenni. Tegnapelőtt is sütöttem ki hájat, de az a fránya töpörtyű most csak nem akart elfogyni.
Kézenfekvő megoldásnak látszott, hogy pogácsát készítsek belőle, de annyi nem volt amennyi a pogihoz kellett volna, ezért puha kolbásszal helyettesítettem a hiányzó mennyiséget. Sajnos sikerült megint olyat összehozni, amit lehetetlen volt abbahagyni. Amikor sült a pogácsa, a kolbásztól fantasztikus illatok terjengtek a lakásban. Persze a hajtogatott tepertős az igazi, de ha nincs annyi idő, vagy a kedv hiányzik a macerás műveletekhez, akkor ez egy nagyon jó alternatíva. Halkan súgom csak meg: nekem ez jobban ízlik. Másnap is nagyon finom! (Már ha marad belőle...:)

Hozzávalók:
30 dkg liszt
7,5 dkg tepertő
7,5 dkg puha füstölt kolbász
2 ek olvasztott liba/kacsazsír
50 g tejföl
1 nagyobb tojás sárgája
1 dl langyos tej
2 dkg élesztő
1 kk cukor
2 kk só
csipet feketebors


A tejben elkevertem a cukrot és felfuttattam benne az élesztőt. A tepertőt és a kolbászt a késes robotgépemben pépesítettem.
A lisztet elkevertem a sóval, borssal, hozzáadtam a kolbászos tepertőt, a tojás sárgáját, a libazsírt, a tejfölt és végül az élesztős tejet. (Ha túl kemény lenne a tészta, pici zsírt még tegyünk bele, ha túl lágy lenne, kicsi lisztet adjunk hozzá.)
Alaposan összegyúrtam és letakarva meleg helyen a duplájára kelesztettem.
A megkelt tésztát átgyúrtam és lisztezett felületen kb 1 cm vastagságúra nyújtottam. (Igazából nem is nyújtottam, csak a kezemmel szétnyomkodtam a tésztát, mert nagyon könnyen formálható.) A tetejét bevagdostam, és mivel még mindig nincs pogácsaszaggatóm, így egy pici pohárral szaggattam ki a tésztát. Olyan egyszerre bekapható kicsi falatokat csináltam belőle. Sütőpapírral bélelt tepsire tettem, és 180 fokra előmelegített sütőben megsütöttem.

Lecsós csirkecomb

Rajongok a paradicsomért. Legalább annyira mint a csokiért. Ha egyszer végleg le kéne mondanom valamelyikről, nem tudom melyiket választanám. Régebben télen sem bírtam ki egyetlen napot se paradicsom nélkül. Mindenki tudja, hogy a télen kapható spanyol, holland paradicsomnak nem sok köze van az igazi nyári paradicsomhoz. Amennyire nincs színe, úgy íze sincs. Ettől függetlenül rendületlenül ettem ezeket a borzalmakat, mert ezt is paradicsomnak hívják. Aztán láttam egy riportot, amiben felhívták a figyelmet, hogy ezeknek a paradicsomoknak a vitamintartalma szinte a nullával egyenlő, és a fogyasztása nemhogy hasznos, de kifejezetten károsnak tekinthető a rengeteg vegyszer miatt. A mikénteket nem részletezték, és én egy ideig próbáltam a hallottakat figyelmen kívül hagyni. Nemrég egy hollandiai kertészetben dolgozó ismerős erősítette meg a riportban hallott dolgokat. Azt állította, hogy ezeket a valamiket kicsi magokból mesterségesen, 12 vegyszer segítségével néhány nap alatt pumpálják fel eladható méretű paradicsommá. Tehát mérget eszünk amit paradicsomként adnak el nekünk. Megfogadtam, hogy többet nem eszek téli paradicsomot. Ennél sokkal jobb, ha a nyáron eltett igazi paradicsomokból főzött lecsót, vagy sűrített paradicsomot használunk az ételeinkbe. Még a bolti lecsó is jobb, mint ezek a műparadicsomok.

Hozzávalók:
4 db csirkecomb
1 üveg lecsó
3-4 dkg füstölt szalonna
2 fej hagyma
1 csapott evőkanál pirospaprika
kis darab füstölt kolbász (elhagyható)
só, bors, majoranna

A szalonnát egy serpenyőben zsírjára sütöttem. A szalonnadarabokat kiszedtem, és a helyére tettem a sóval, borssal, majorannával fűszerezett combokat. Mindkét oldalukat elősütöttem, majd a húst félretettem.
A zsírban megpirítottam a hagymát és megszórtam a pirospaprikával. Felöntöttem a lecsóval, felforraltam és visszatettem a combokat. Közepes lángon puhára pároltam és amikor megpuhult beletettem a karikára vágott kolbászt. Még egy percig főztem, és lehúztam a tűzről. Sült krumplival tálaltam.
(A krumplit felszeleteltem és kicsit előfőztem. Miután kihűlt a hűtőben teljesen lehűtöttem, és így sütöttem ki. Kívül ropog, belül olvad, mint a mekdonácban..:)

Tejfölös-csirkés spagetti

Az uram, mint a legtöbb férfi (tisztelet a kivételnek) utálja a bevásárlásokat. Ha már muszáj, akkor szívesebben megy nélkülem, mert azt állítja, hogy így sokkal gyorsabban végez. Valljuk be, ebben tényleg van valami. Mondjuk nem sokszor adom meg neki ezt az örömöt, mert vele ellentétben én szeretek vásárolni. Nő vagyok, na.
Ráadásul sokszor megtörténik, hogy bevásárlás során a háziasszony felfedez nélkülözhetetlen dolgokat, amik ugye nincsenek rajta a listán, de ahogy meglátja tudja, ezekre szükség van; sőt egyenesen úgy érzi, hogy nem tud nélkülük élni! Aztán ott vannak az akciók, melyek a férfiak szemét elkerülik, bezzeg az élelmes nő felsikkant az örömtől, hogy most feltöltheti hónapokra az olcsó, akciós termékből a kamrát. Nos ezek a dolgok hiányoznak a szatyorból, ha a férj egyedül vásárol. Pontos leírás mellett (pl.tejszín milli, 250 ml kék doboz) mindent megtalálok amit a listára felírtam, de ezt leszámítva csupa haszontalan dolog kerül elő a zacskóból, mint pl. chips, ropi, szotyi, tökmag és társai. (Időnként csoki is, de azt semmiképpen nem nevezném haszontalannak.:)
Nemrég férj szintén egyedül ment el vásárolni, és a listára a spagetti is fel volt írva. Amikor hazajött igazán meglepett, mert teljes kiőrlésű lisztből készült spagettit hozott. A spagettit általában a Lidl-ben vesszük, mert férj azt szereti a legjobban. Most meglátta, hogy van teljes kiőrlésű, (idáig még sose láttam ott) és azt vette meg. Úgy érzem határozottan fejlődik...:))

Hozzávalók: (két személyre)
250 g teljes kiőrlésű spagetti
2 db filézett egész csirkecomb
2 ek vaj
1/4 kk cayenne bors
1/4 kk feketebors
1/2 kk bazsalikom
1 kk só
2 gerezd fokhagyma
1 tk mustár
1 kisebb fej hagyma
2,5 dl húsleves (ha nincs, jó a víz is)
1 csapott ek liszt
1 dl tejszín
1 dl tejföl + tetszőleges mennyiség a tálaláshoz
kevés aprított petrezselyem (elhagyható)


Egy serpenyőben vajat hevítettem. Összekevertem a fűszereket és a forró vajba öntöttem, hozzáadtam a zúzott fokhagymát és a mustárt is. Beletettem a filézett combokat, és közepes lángon mindkét oldalukat rövid ideig pirítottam. Hozzáadtam az apróra vágott hagymát, és még egy percig azzal is pirítottam, majd felöntöttem a húslevessel. Fedő nélkül pároltam, amíg a combok megpuhultak.
Kivettem a húst, és a visszamaradt fűszeres, hagymás szaftot megszórtam a liszttel. Elkevertem, felöntöttem a tejszínnel, hozzáadtam a tejfölt is és belekevertem a petrezselymet. (Ha túl sűrű lenne, hígíthatjuk egy pici vízzel.)
A menet közben kifőzött spagettit leszűrtem, és átforgattam a mártásban. Tálalásnál egy evőkanál tejfölt tettem a tetejére, erre helyeztem a húsdarabokat és megszórtam frissen őrölt feketeborssal.

Vaníliás-szedres rétesfalatok

Tegnap leolvasztottam a hűtőt, és kincsre bukkantam. Találtam szedret és epret amit még nyáron tettem el. Már napok óta érlelődött bennem egy vaníliás-gyümölcsös rétes gondolata, de ábrándjaimban a gyümölcs szerepét eddig a cseresznye töltötte be, amit szintén nyáron tettem el befőtt formájában. Ahogy viszont a szedret megláttam, úgy döntöttem, hogy ez megy a rétesbe.
Férjem elégedett arcát nézve falatozás közben, nem volt kérdés, hogy jól döntöttem. Az első falat után elhangzott a már jól ismert, elismerésnek szánt mondata: " Húúúú, ez nagyon ott van, feltétlenül tedd fel a blogra!" :))
A rétesek nem lettek túl szépek, mert a lapok nehezen jöttek szét és nagyon törtek, de az íze kárpótolt mindenért. Ettől függetlenül soha többet Spar-os réteslapokat...



Hozzávalók:
6 db réteslap

1 csomag vaníliás pudingpor
4 dl tej
3 ek cukor (én most folyékony édesítőt használtam)

40 dkg szeder
1 citrom reszelt héja
fél citrom leve
csipet gyömbér és szegfűszeg
cukor ízlés szerint (én ezt is folyékony édesítővel ízesítettem)
2 tk kukoricakeményítő

olaj a réteslapok megkenéséhez
porcukor a szóráshoz


A vaníliás pudingot a szokott módon 4 dl tejjel  megfőztem és félretettem hűlni.
A szedret egy kis lábosban elkezdtem melegíteni a citromlével, hozzáadtam a citromhéjat, a gyömbért, a szegfűszeget és az édesítőt. Addig forraltam, amíg a szederszemek megpuhultak és összeestek.
A keményítőt egy pici vízzel kikevertem és a szederhez adtam. Még fél percig forraltam és lehúztam a tűzről.

A réteslapokat a hosszában három részre vágtam. Azokat a lapokat, amit éppen nem használtam, nedves konyharuhával takartam le, nehogy kiszáradjanak. A csíkokat megkentem olajjal, és a végébe egy nagy teáskanál vaníliát és ugyanannyi szedret tettem. Háromszög alakban felhajtogattam és sütőpapírral bélelt tepsire fektettem. A háromszögek tetejét is megkentem olajjal és megszórtam egy pici cukorral, hogy az sütés közben rákaramellizálódjon a tetejére.
A megsült falatokat porcukorral hintettem meg.