Valamelyik nap láttam valami hasonlót az egyik főzős műsorban. Nem teljesen így, nem teljesen ezekkel az alapanyagokkal, de mégis az az adás indított arra, hogy megalkossam ezt az ételt. A cékla és a vörösbor együtt fantasztikus ízt és színt adott ennek a ragunak, a fahéjtól viszont rendkívül pikánssá vált. Bár furcsának tűnhet a fahéj a marharaguban, de a vörösbor kifejezettem szereti ezt a fűszert. Arab konyhában egyébként is sok húsos ételbe tesznek fahéjat, például a gyros-ba is. (De az indiaiak is előszeretettel használják.)
Nyugodtan elkészíthetik ezt a ételt azok is, akik a céklát savanyúságként nem szeretik (én is ebbe a táborba tartozom), mivel a hosszú főzési idő alatt a cékla szép lassan elveszíti a jellegzetes ízét, és teljesen belesimul a raguba.
Hozzávalók:
0,5 kg marha gulyáshús
2 fej hagyma
5 gerezd fokhagyma
1 paradicsom
1 paprika
2-3 szál angol zeller
2 db sárgarépa
1 közepes méretű cékla
4 dl vörösbor
1 evőkanál liszt
só
bors
fahéj
olaj (nálam hidegen sajtolt repce-napraforgó)
Miután kevés olajon a hagymát üvegesre pirítottam, beletettem a kockára vágott húst.
Kicsit átforgattam az olajon, és meghintettem a liszttel.
A liszttel együtt még fél percig pirítottam a húst, sóztam, borsoztam, majd hozzáadtam az egészen apróra vágott zöldségeket.
A fokhagyma gerezdeket megpucoltam, és egészben tettem a raguhoz.
Felöntöttem 4 dl vörösborral, megszórtam egy csipet fahéjjal, és lassú tűzön 3,5 órán keresztül főztem, amíg a hús teljesen megpuhult. Közben időnként megkevertem, és ha kellett felöntöttem egy kis vízzel.
Ha esetleg savanykássá válik az étel a bortól, akkor a főzés végén megszórhatjuk egy kevés nádcukorral. (Az én borom félédes volt, így nem kívánta a ragu a cukrozást.)
Mire a marha megfőtt, a szaftja teljesen besűrűsödött, tulajdonképpen a húson és a céklán kívül semmi nem maradt benne egészben.
A férjem fokhagymás rizst evett hozzá, én pedig sült krumplit...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése