Minden sütemények királynője: a Flódni

Mivel a hatlapos süti valamivarázslatfolytán két nap alatt eltűnt a hűtőből, ráadásul a férjem sütikívánása sem csillapodott, így újra sütnöm kellett. Először valami diós sütire gondoltam. Dióm van rengeteg, mert ősszel a nagynénémmel egy zsáknyit gyűjtöttünk a telkén. Aztán eszembe jutott, hogy mák is van itthon nem kevés, és nagyon nem lenne jó, ha megavasodna. De valami lekvár is jó lett volna bele, mert nyáron rengeteget tettem el, és még alig használtam el belőle. Lassan összeállt a kép: a Flódni a tökéletes választás. Egy csapásra leapaszthatom a dió, lekvár és mák készletemet. Ráadásul végre felavathatom a hónapokkal ezelőtt megvásárolt, de még sose használt csatos tepsimet.
Az elkészítése kicsit hosszúnak tűnhet, sokat kell mosogatni, takarítani utána, de minden egyes falat megéri a belefektetett energiát.
Figyelem! Akaratgyenge személyek tartózkodjanak a fogyasztásától, mert erőteljes függőséget képes kialakítani!

Hozzávalók egy 25x35 cm-es tepsihez:
A tésztához:
60 dkg liszt
30 dkg vaj
2 tojás sárgája
1 egész tojás
(az én tojásaim hatalmas, xxl méretűek voltak. Kisebb tojásnál használjunk 3 sárgáját és egy egész tojást)
12 dkg porcukor
nagy csipet só
2 dl fehérbor (a tojások méretétől függően ez lehet egy picivel kevesebb vagy több is)

Diós réteg:
30 dkg darált dió
15 dkg cukor
5 dkg mazsola
1 citrom reszelt héja
csipet fahéj
csipet szegfűszeg
2 dl fehérbor

Máktöltelék:
30 dkg darált mák
5 dkg cukor (én 10 dkg-ot tettem bele, mert a baracklekváromban nagyon kevés a cukor. Édesebb lekvárnál elég az 5 dkg cukor, de inkább kóstoljuk meg.)
3 ek narancslikőr (vagy 1 narancs reszelt héja)
csipet fahéj
csipet őrölt szegfűszeg
2,5 dl baracklekvár
10 dkg aszalt sárgabarack aprítva (elhagyható)
1 dl fehérbor

Alma:
70 dkg reszelt alma
1 citrom leve
1 nagy evőkanál méz
1/2 evőkanál fahéj
kevés őrölt szegfűszeg
2 evőkanál zsemlemorzsa

3 dl szilvalekevár
kevés bor a kikeveréséhez.
10 dkg aprított aszalt szilva

1 enyhén felvert tojás a tetejére

Először a tésztát készítettem el. A lisztet összekevertem a porcukorral és a sóval, és elmorzsoltam a vajjal. Hozzáadtam a tojásokat és fokozatosan a fehérbort is. A tésztát jól összegyúrtam. Puha és ragacsos marad, de miután 1-2 órát pihent a hűtőben, utána már könnyű volt dolgozni vele.
Közben megcsináltam a töltelékeket. A diós tölteléket és a mákosat is az összes hozzávalóval együtt néhány perc alatt felfőztem. Ha túl száraz lenne, egy kis bort keverjünk még hozzá. Ha túl folyós, akkor addig főzzük, amíg kicsit besűrűsödik.
Az almát lereszeltem, hozzáadtam a citromlét, a fűszereket és a mézet. Addig pároltam, amíg a levének a nagy részét elfőtte. Lehúztam a tűzről és belekevertem a zsemlemorzsát. A szilvalekvárt kikevertem egy kis borral és az aprítógépben felaprított aszalt szilvával. A töltelékeket kihűtöttem.

A tésztát lemértem, és a mérleg segítségével pontosan öt részre osztottam. Alaposan belisztezett felületen a tepsi méretére nyújtottam az első lapot és megkentem a diós töltelékkel. A második lapot mákkal, a harmadik lapot almával, a negyedik lapot a szilvalekvárral kentem meg. Az ötödik lapot is kinyújtottam és a sütemény tetejére helyeztem. Megkentem tojással és villával megszurkáltam. A piszkosul nehéz tepsit 150 fokra előmelegített sütőbe tettem és kb. 2 órán keresztül sütöttem. Akkor van kész, ha a beleszúrt tűre nem ragad rá semmi.
Ennek a süteménynek is jót tesz, ha fogyasztás előtt egy napot még pihen. Két nap után még finomabb. Három nap után annál is finomabb. Ahogy érnek össze az ízek napról napra egyre nehezebb abbahagyni.:))