Keresés ebben a blogban

2013. június 20., csütörtök

Isler

 
Nagy kedvencem az isler, de sajnos a legtöbb helyen csak a margarinnal készült és bevonótáblában mártott változatot kapni, ami valljuk be őszintén, nem olyan finom. És mivel nem akkora nagy macera elkészíteni otthon sem, ezért bátran nekiállhatunk egy nagyobb adagnak, amiből aztán be lehet tárazni a mélyhűtőbe is akár. Az alábbi receptben diós omlós, úgynevezett barna linzi tésztát használtam, de teljesen jó sima omlós tésztával is. (Annak a receptjét megtaláljátok például az almás pite leírásánál.) Kb. 4-5 nagy (8 cm-es), és olyan 16 mini (5 cm-es) isler jött ki ebből a mennyiségből. Meggylekvárt használtam, de nagyon jó málna- vagy narancslekvárral is.



Hozzávalók:
 
A tésztához:
45 dkg liszt
15 dkg porcukor
30 dkg vaj
10 dkg darált dió
2 tojássárgája
csipet fahéj
pici só
 
Töltelék és bevonat:
~30-35 dkg meggylekvár
2 ek amaretto
200 g csokoládé
2 ek olaj


 
 
A tészta hozzávalóit összegyúrom. Ha esetleg túl morzslékos lenne, akkor egy-két kanál hideg vizet adok hozzá. Fóliába csomagolom, és hűtőben pihentetem legalább egy órát. Utána kinyújtom kb. fél centi vastagra, és kis kerek lapokat szúrok ki egy pogácsaszaggatóval. A kis lapokat sütőpapírral bélelt tepsire teszem, pálcikával megszúrkálom és 180 fokra előmelegített sütőben ~10-12 perc alatt megsütöm. A lekvárt elkeverem a mandulalikőrrel, és a kihűlt lapokat egy-egy teáskanálnyival összeragasztom. A csokit felolvasztom az olajjal és bevonom vele az islereket.
 
 
 

8 megjegyzés:

  1. Húha! Gyönyörűek!
    Szégyen és gyalázat, én szeretem az margarinos bevonós bolti ischlert. Nekem az finom.
    De házi ischlert csinálni...hmmm...kipróbálom, és ha jobb, mint a bolti, többet olyat nem veszek :).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na jó, ha hozzájutok egy boltihoz, én sem fogom kukába vágni, de mondjuk úgy, nem kifejezetten keressük egymás társaságát.

      Hogy jobb a házi készítésű, azt garantálom, de hogy nem veszel többet, azt nem. :)

      Törlés
  2. Az én Jancsim kedvenc süteménye. Már rá kéne szánnom magam, hogy süssek neki... Nagyon helyesek!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szépek! Nálunk soha nem kerül fagyasztóba semmi süti, megesszük:-)

    VálaszTörlés
  4. Szia, most találtam a blogodra. Nem is értem eddig miért nem találtalak meg!? A brassóinál hozott Hozzád a kereső, és mikor láttam, hogy az isler is szerepel Nálad... hmmm, tudtam, hogy rendszeres olvasó szeretnék lenni. Az isler a kedvencem. De az, amit régen a cukrászdákban árultak. Mára ez megváltozott, mert valami ehetetlen lekvárokat tesznek bele. Azóta elkezdtem én is magam "gyártani" az islert. És ismét tudok finom islert enni.
    Na, bocsi, hogy ennyit írtam. Szia.

    VálaszTörlés
  5. Nagyon szép , egészen megkívántam! Csiperke már megint régen hallattál magadról merre vagy?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Éva! Köszönöm az érdeklődést! Nem vesztem el, csak nagyon sokat dolgoztam az elmúlt időkben, de nemsokára újra jelentkezem! :)

      Törlés
  6. Nagyon szépek az islereid! Finom lehetett!

    VálaszTörlés