Keresés ebben a blogban

2011. október 29., szombat

Zöldséges sült burgonya balzsamecetes csirkemellel







Egy egyszerű, gyors, ámde annál finomabb étel. Nagyon szeretem a sült krumplit, és általában a világért sem keverném semmivel, de ezekkel a zöldségekkel még finomabb volt, mint magában. Először készült így, de egész biztosan nem utoljára.

Hozzávalók két személyre:
1 kisebb csirkemell
balzsamecet
só, bors
1 evőkanál kókuszzsír (vagy két evőkanál olaj)

4-5 szem krumpli
2 sárgarépa
fél póréhagyma
1 nagyobb paprika
2-3 evőkanál szójaszósz
1 evőkanál kókuszzsír (vagy két evőkanál olaj)
olaj vagy zsír a krumpli sütéséhez.

A csirkemellet vékony szeletekre vágtam, sóztam, borsoztam és meglocsoltam egy kis balzsamecettel. Egy evőkanál kókuszzsíron pár perc alatt megsütöttem a szeleteket.
A krumplit hasábokra vágtam, bő olajban megsütöttem és félretettem.
A zöldségeket kb. 8 cm hosszú, vékony csíkokra vágtam. Wokban egy evőkanál kókuszzsírt hevítettem. Először a répát forgattam át benne, hozzáadtam a paprikát, és végül a póréhagymát is beletettem. Meglocsoltam szójaszósszal, és néhány perc alatt megsütöttem. Amikor a zöldségek megsültek, hozzátettem a sült krumplit és átforgattam a zöldségekkel.

2011. október 24., hétfő

Éliás, Tóbiás egy tál dödölle





Hát ez nem kifejezetten diétás étel. Egészségesnek sem nevezhetném. De néha igazán belefér egy-egy ilyen kaja is. Főleg ha ennyire finom.

Életemben először csináltam dödöllét, de valószínűleg nem utoljára. A férjem odáig volt érte, és nekem is nagyon ízlett. Csütörtökön a BNV-n voltam, és ott árultak dödöllét. Akkor nem kóstoltam meg, de annyira jól nézett ki, hogy úgy döntöttem, ezt nekem is ki kell próbálnom.
Több receptet megnéztem a neten, de leszámítva a krumpli-liszt arányát, az elkészítés módját illetően mindegyik azonos volt: olajat/zsírt hevítünk, rajta hagymát pirítunk, erre szaggatjuk rá kanállal a lisztes krumplit.
Két adag dödöllét csináltam, az egyik adagot eltettem a hűtőbe másnapra, a másik adagot pedig a recept szerint az üvegesre pirított hagymára szaggattam.
Nem lett  rossz, de egy pici gondom volt vele: nem úgy sült át a krumpli, ahogyan én szerettem volna, és túl sok zsírt szívott magába. Az ok egyszerű: a hagyma kicsit lehűti a forró zsírt, ráadásul valamennyi nedvességet is enged, és a krumpli fő is (pontosabban szétfő) és sül is egyszerre a zsírban. Nem kétlem, hogy a dödöllének pont ilyennek kell lennie, de én jobban szerettem volna, ha egy kicsit ropogósabb lesz.
Nos, a hűtőben pihenő adag lett az igazi. Az egy napos állás kifejezetten jót tett neki. A sütési sorrenden is változtattam, és így egyszerűen tökéletes lett. A férjemnek is ez a variáció ízlett jobban.






Hozzávalók
70 dkg krumpli
kb 15-20 dkg liszt (a krumpli minőségétől függ a mennyisége)
10 dkg füstölt mangalica szalonna
2 fej lilahagyma (természetesen vöröshagyma is jó, de szerintem lilával finomabb)
ízlés szerint tejföl (jó minőségű 20 %-os, de még finomabb a piacokon is beszerezhető házi)


A krumplit megpucoltam, apró kockákra vágtam, és annyi vízben tettem fel főni, ami éppen ellepte. Enyhén megsóztam, és puhára főztem. Takarékra vettem a lángot, és krumplinyomóval pépesítettem a krumplit a főzővízzel együtt. Még mindig takarékon tartva folyamatos keverés mellett hozzáadtam a lisztet. Annyi liszt kell bele, hogy egy sűrű masszát kapjunk, amit már alig lehet keverni, és el is válik az edény falától. (Az utolsó mozdulatokhoz én már nem is voltam elég erős, úgyhogy a férjemet hívtam segíteni.)
Amikor a liszt már jól elkeveredett lehúztam a tűzről. Itt ezen a ponton rögtön lehetne is sütni a dödöllét, de ahogy fent említettem, nagyon jót tesz neki ha néhány órát, vagy egy egész napot áll a hűtőben.

(A legtöbb recept arányaiban sokkal több lisztet ír, mint amennyit én használtam, de nekem nem kellett túl sok ahhoz, hogy kemény masszát kapjak. Ha sok lisztet vesz fel a krumpli, akkor valószínűleg túl sok volt a főzővíz rajta. Én igyekeztem annyi vízben főzni, ami éppen csak ellepte, mert nem akartam hogy túlságosan lisztízű legyen a dödöllém. Ha túl sok a víz, inkább öntsünk le belőle egy keveset, mielőtt összetörjük a krumplit.)

A hideg dödölle tésztából kiskanálnyi adagokat vettem ki, és nudlikat formáztam belőle. Persze lehet kanállal is beleszaggatni a zsírba, de így szebb lett a formája.
A szalonnát apró kockára vágtam, és zsírjára sütöttem. A zsírból kimertem a megsült szalonnakockákat, és elkevertem néhány evőkanál tejföllel.
A hagymát nagyobb kockákra vágtam, és félretettem.
A forró zsírba beletettem a nudlikat és addig sütöttem, amíg minden oldalán egy kis kérget kapott. Amíg nem sül kéreg a krumplira, nem szabad semmilyen eszközzel kevergetni mert szétesik, inkább csak rázogassuk a serpenyőt.
Mellédobtam a hagymát is, picit megsóztam és együtt készre sütöttem.
Tálalásnál a szalonnás tejföllel locsoltam meg.
Így magában is tökéletes, de süthetünk mellé ropogós kolbászkarikákat, vagy akár néhány szelet angolszalonnát is.

2011. október 14., péntek

Jamaikai rumos-mazsolás csirke fokhagymás-currys jázmin rizzsel







Narancslikőrrel már készítettem sülteket, rummal most először. Nekem is nagyon ízlett, de a férjem egészen odáig volt érte. Anyukám éppen beugrott hozzám, amikor az étel készült, és megkérdezte, hogy én normális kajákat már soha nem fogok főzni? Meg hogy mit szól hozzá a férjem, hogy ilyen kajákkal etetem állandóan?
Hát kérem szépen a férj nem panaszkodik, sőt tetszik neki, hogy mindig új ízekkel találkozik. Néha persze kap paprikás krumplit is, de az nem feltétlenül kerül fel a blogra...

Hozzávalók:
4 db csirkecomb
1 púpozott evőkanál kókuszzsír (vagy 2-3 evőkanál olaj)
2 dl víz


Pác:
2 evőkanál ketchup
2 evőkanál mustár
2 evőkanál rum
2 evőkanál worchester szósz
2 evőkanál méz
1 gerezd fokhagyma

Mártáshoz:
10 dkg mazsola
0,5 dl jamaikai rum
1 dl tejszín

1 bögre jázmin rizs
2 bögre víz
2 gerezd fokhagyma
1 evőkanál vaj
curry (ízlés szerint. igazából én csak szórtam, amíg szép színe lett tőle a víznek.)



A páchoz a hozzávalókat összekevertem, beleforgattam a bőrétől megfosztott combokat és néhány órára a hűtőbe tettem.
A mazsolát beáztattam a rumba.
A csirkecombokat megsóztam és a kókuszzsíron mindkét oldalukat 1-2 percig sütöttem.
Rákanalaztam a maradék pácot, felöntöttem a vízzel, és közepes lángon fedő alatt puhára pároltam.
Amikor a hús megpárolódott, levettem a fedőt, feljebb vettem a lángot és zsírjára sütöttem a szaftot, közben néhányszor megfordítottam a combokat, hogy szép színt kapjanak.
A megsült húst kiszedtem, a visszamaradt szaftba beleöntöttem a rumos mazsolát, és egy kicsit kevergettem, amíg az alkohol elpárolgott belőle. Felöntöttem 1 dl tejszínnel, és ezt a mártást tálaltam a hús mellé.

A rizst a vajon kicsit megpirítottam, hozzáadtam az áttört fokhagymát, sóztam és felöntöttem vízzel. Beleszórtam a curryt, és miután felforrt, alacsony lángon fedő alatt készre főztem.

2011. október 12., szerda

Joghurtos csirkemellcsíkok fokhagymás-joghurtos salátával





Ugyebár megfogadtam, hogy egy darabig nem megyek piacra, legalábbis a férjem nélkül nem. Na eddig tartott a fogadkozás. Anyukám ma megkérdezte, hogy nem tartok-e vele a piacra, és én pillanatnyi hezitálás után igent mondtam. Bár már teljesen ki tudok egyenesedni, tudok ülni és járni is, az éles, késszúrás-szerű fájdalom még tartja magát a derekamban. Gondoltam nem lesz gond, mert anyu kocsival jön, és így azért csak nem lesz olyan nehéz a dolog. Persze azt nem gondoltam végig, hogy a piacon szambázva is cipelni kell a cuccokat. Természetesen ugyanúgy mint két hete most sem tudtam nemet mondani számtalan finomságra, és lényegesen több zöldséggel és gyümölccsel tértem haza, mint ami a bevásárlólistámon szerepelt. Lényeg, hogy mire hazaértem a fájdalom jelentősen felerősödött a derekamban, de azért még főztem egy gyors ebédet. Remélem holnap is fel tudok még kelni...

A főiskolán ahova jártam, a büfében  mindig volt gyros tál. Nem túlzok, ha azt mondom, ez volt a legnépszerűbb étel a diákok körében. Én négy éven keresztül szinte minden nap ezt ettem ebédre, és nem tudtam megunni, mert nagyon jól készítették. Különösen szerettem a salátát, amit adtak hozzá. Autentikusnak semmiképpen nem nevezhetném, mert egyrészt nem forgónyárson készült a hús, másrészt az eredeti gyrosban nincs sem répa, sem lila káposzta (ezért ezt az ételt a bejegyzés címében nem is neveztem gyrosnak), de ennek ellenére rajongtam érte. A gyros tál mellé választhattunk sült krumpli, vagy pitát. Mivel a pita mindig az a bolti íztelen vacak volt, természetesen mindenki sült krumplit kért hozzá. Most egy kis nosztalgiából (no meg azért mert megkívántam) elkészítettem az igazi, eredeti főiskolai gyros tálat.

Hozzávalók: (2-3 személyre)
1 csirkemell
2 dl joghurt (nálam házi)
fél evőkanál gyros fűszersó (ízfokozómentes Lucullus)
olaj a sütéshez

saláta:
fél kígyóuborka
1 sárgarépa
egy kisebb lilakáposzta fele
1 paradicsom
1 lilahagyma
3 dl joghurt
1 gerezd fokhagyma


sült krumpli

A csirkemellet csíkokra vágtam, és beleforgattam a gyros fűszerrel kikevert joghurtba. Nem árt neki, ha egy egész éjszaka áll ebben a pácban, de nekem most nem volt ennyi időm, úgyhogy csak 1 órát pácolódott.
Kevés olajat hevítettem, és néhány perc alatt megsütöttem a csíkokat.

A salátához a lila káposztát lereszeltem, enyhén besóztam, és kevés ideig állni hagytam, amíg egy picit összeesett.
A répát, uborkát lereszeltem, a paradicsomot, hagymát felszeleteltem. A joghurtba belenyomtam egy gerezd fokhagymát, és enyhén megsóztam.

A krumplit nagyon kevés olajon átforgattam, és fedő alatt sütöttem tovább, hogy ne csak süljön, hanem közben párolódjon is. Így a sült krumplihoz nem kell bő olaj, mégis kívül ropogós, belül pedig puha lesz. Időnként át kell keverni, hogy egyenletesen süljön.
(Egyszerre viszont csak annyit szabad az olajba tenni, amennyi kényelmesen elfér. Ha túl sok krumplit teszünk bele, akkor nem sül, csak párolódik, és amikor át akarjuk forgatni, összetörik.)

2011. október 11., kedd

A ravasz, az agy és a füstölgő puskacső






Ez még mindig nem gasztrobejegyzés, de gondoltam megosztom veletek.
3 napja egy újabb jövevénnyel osztjuk meg az otthonunkat. Ő egy 2 hónapos kis szuka, bullterrier és Jack Russel terrier keverék. A teste inkább bullos, de az agya egy Jack Russelé. Rendkívül okos, intelligens, de a fejét állandóan a rosszaságon töri.
3 nap alatt több parancsszót is megtanult, mindet 2-3 perc alatt, időnként mégis megpróbálja figyelmen kívül hagyni az utasításokat, hátha nem is gondoltuk olyan komolyan, amit mondtunk neki.
Pl. már tudja, hogy a lakásba csak akkor jöhet be, ha engedélyt kapott rá, és az esetek többségében ha kinyitom az ajtót, szépen le is ül és vár. Viszont ha úgy látja, hogy a figyelmem elkalandozott, már bent is van. Ilyenkor hajkurászhatom, ami most nem túl könnyű, mert bár javulok isiászilag, azért még mindig nagyon fáj a derekam.




A másik kutyánk egy 4 éves argentin dog, szintén egy nagyon okos kutya. Ráadásul nagyon jó kutya. Volt.
Soha semmi kárt nem csinált, kölyökkorában sem szedett szét semmit, bármit előhagyhattunk, mert amire nem mondtuk, hogy az övé, ahhoz nem nyúlt. A kedvenc kajája is ott lehetett egész éjjel az orra előtt, mégsem nyúlt hozzá.
Amióta itt van a kicsi, azóta a mi nagyszerű kutyánk az intelligenciáját arra használja, hogy a kicsi kedvében járjon. Amit elér, azt ellopja, és odahordja a kicsinek, hogy elszórakoztassa vele. (Tegnap a férjem több szerszáma áldozatul esett az akcióinak.) Ha a kicsi talál ki valami rosszaságot, hatalmas lelkesedéssel segít neki a kivitelezésben. Ha a kicsi ás egy pici gödröt, a nagy befejezi a munkát, és készít egy hatalmas árkot. Ha a kicsi megtépkedi a borsmenta bokrot, akkor a nagy ki is ássa neki. Szóval a kicsi az agy, a nagy a ravasz, mi meg csak füstölgünk a férjemmel, és el sem tudjuk képzelni, hogy mi lesz még itt...

2011. október 5., szerda

Már megint isiász...:(

Két és fél hónap után már megint... Ezt viszont most én szúrtam el.
A múltkori ugye az úszás miatt következett be, amit azóta sem igen értek. De most tutira én vagyok a hibás. A legutóbbi bejegyzésemben írtam, hogy 23 kg-ot cipeltem haza a piacról. Hát ezt tényleg nem kellett volna. Főleg, hogy már 8 évvel ezelőtt megmondta az orvos -amikor kiderült, hogy porckopás van a gerincemben,-hogy tilos nehezet emelnem.
A férjem ugyan mondta, hogy várjak szombatig, és akkor együtt bevásárolunk, na de én nem bírok magammal, ha rámjön a vásárolhatnék, azonnal mennem kell. Először azt gondoltam, hogy csak a legszükségesebbeket veszem meg, és a nehezebb cuccokért kocsival kimegyünk szombaton. Amikor viszont a piacon voltam, azt gondoltam, erős lány vagyok én, megbirkózok a nehezebb feladatokkal is. Rettentő nagy okosságom következtében ismét kényszerpihenőn vagyok. Már megint csak kenyeret eszek, mert sajna annyi időre sem tudok állva maradni, amíg összedobnék egy tojásrántottát. Bár holnap már nagyon jó lesz, mert jön a barátnőm, és főz nekem! :) Már alig várom! Rántott husit akarok és sok-sok salátát!!

A hülyeségem kiváltó oka tulajdonképpen Moha volt, miatta van az egész! :)) Nála láttam ugyanis azt a sütit, ami úgy bemozgatta a fantáziámat, hogy úgy éreztem nem tudok várni, azonnal meg kell csinálnom. Tulajdonképpen ezért indultam el a piacra. No persze a sütihez nem kell 23 kg hozzávaló, csak hát ha már a piacon voltam...
Még aznap meg is csináltam a Moha sütit, és mondhatom, fantasztikus volt, az egész családnak nagyon ízlett. Viszont másnap, amikor fel lett vágva, én már nem bírtam felkelni, így fotó sem készült róla. De sebaj, annyira finom volt, hogy ha végre lábraállok, újra meg fogom csinálni, és akkor felkerül a fotó és a recept is, mert néhány apróságon változtattam. Csak tartanék már ott...