Keresés ebben a blogban

2011. szeptember 26., hétfő

Csirkés burrito





Tudom, hogy az igazi tortilla kukoricalisztből készül. Volt is itthon kukoricalisztem, de amikor elővettem, tele volt apró szárnyas rovarokkal. (Nem tudom mi volt, talán moly. Az biztos, hogy nem zsizsik. Még jó, hogy a többi lisztben nem telepedtek meg.)
Szóval ezért most fehér tönkölylisztből készültek a tortilláim, de így is nagyon finom volt. Egy dologra kell csak vigyázni: a tortilla sajnos hajlamos a kiszáradásra. Ezért a kisült lapokat rögtön bugyoláljuk be nedves konyharuhába.
A sütésnél is nagyon kell figyelni, hogy a lapok ne süljenek túl, mert akkor is könnyen kiszárad. Addig süssük csak, amíg éppen egy picit színt kap. Ha nem sütjük túl, tuti finom puha marad.
Ha mégis kiszáradna, fogyasztás előtt tegyük be néhány másodpercre a mikróba, akkor visszapuhul.




Tortilla:
30 dkg fehért tönköyliszt
1 kávéskanál sütőpor
1 csapott kávéskanál só
70 gr kókuszzsír (vagy olaj)
1,2 dl víz

Töltelék:
4 db csirkecomb
4 evőkanál olaj
2 evőkanál balzsamecet
1 evőkanál szójaszósz
1 evőkanál gyros fűszersó (ízfokozómentes Lucullus)

kigyóuborka, jégsaláta, paradicsom (reszelve, apróra vágva)
fokhagymás görögjoghurt (nálam házilag készült)

A tortillához a lisztet elkevertem a sóval és a sütőporral. Hozzzáadtam a kókuszzsírt és a vizet, és rugalmas tésztát gyúrtam belőle. Ha nem állna össze a tészta, tegyünk hozzá még egy pici vizet, vagy ha túl lágy lenne, akkor egy kis lisztet.
A tésztát letakarva egy órát pihentettem, majd nyolc felé osztottam, és a darabokat nagyon vékonyra nyújtottam.
Felforrósított palacsintasütőben mindkét oldalát pár másodpercig sütöttem.

A combokat kicsontoztam, és apróra vágtam. Az olajat összekevertem a balzsamecettel, a szójaszósszal és a fűszerrel, és a húst beleforgattam ebbe a páclébe. Néhány órán keresztül a hűtőben érleltem, de még jobb, ha egy egész éjszakán keresztül a pácban marad.
Serpenyőt forrósítottam, és rövid idő alatt megsütöttem benne a húst.
A tortilla lapokat megkentem a fokhagymás joghurttal, megszórtam a húsdarabokkal és a zöldséggel.
Az alját felhajtottam, a két szélét egymásra hajtottam, és alufóliával betekertem.




2011. szeptember 22., csütörtök

Szalonnás-póréhagymás-fokhagymás csirkeragu




 

Egyszerű, gyors, és nagyon finom. Nem először csináltam póréhagymás csirkét, de most először csináltam szalonnával. Nem sok szalonnát tettem alá, mégis az egész ragut átjárta a füstös íze, és ez nagyon jót tett ennek az ételnek. (Bár a szalonna szinte minden ételnek jót tesz. Kivéve persze az édességeket.:)
Kókuszzsírban sült krumplit és tzatzikit ettünk hozzá.

Hozzávalók:
1 nagyobb csirkemell
1 szál póréhagyma
3 gerezd fokhagyma
3 dkg füstölt mangalicaszalonna
3 dl tejföl
só, bors

A szalonnát felkockáztam, és zsírjára sütöttem. A csirkemellet csíkokra vágtam, beledobtam a zsírba, és hozzáadtam az áttört fokhagymagerezdeket is. Sóztam, borsoztam, és fedő nélkül, időnként megkeverve sütöttem. Amikor a csirke már megpuhult, beletettem a póréhagymát, és 1-2 percig sütöttem, amíg egy kicsit megfonnyadt. Felöntöttem a tejföllel, jól átforrósítottam, majd lehúztam a tűzről.








2011. szeptember 20., kedd

Narancsos kacsacomb kacsazsíros burgonyával és karamellizált narancsos-balzsamecetes hagymával






Egy kedves barátnőmet vendégeltem meg tegnap, az ő kedvéért készült ez a fogás. Ehhez az ételhez is narancslikőrt használtam, de természetesen ez elhagyható, vagy narancslével helyettesíthető.
Eredetileg steak burgonyát akartam készíteni a kacsa mellé, de egyszerre főztem, mostam és takarítottam, aminek az eredménye szanaszét főtt burgonya lett. Módosítanom kellett az eredeti elképzelést, így tört krumplit csináltam. Utólag azt gondolom, jó hogy az a krumpli szétfőtt, mert ezek az ízek nagyon jól harmonizáltak egymással.

Hozzávalók:
4 db kacsacomb
1 db narancs
2 evőkanál cointreau likőr (elhagyható)
kacsazsír a sütéshez
majoranna
koriander

3-4 db babérlevél




A combokat megmostam, szárazra töröltem, majd besóztam és pici kacsazsíron kissé elősütöttem.
A zsírból kivéve megszórtam majorannával, korianderrel, és bedörzsöltem a narancs reszelt héjával.
Egy jénaiba fektettem a combokat, mellétettem 4 evőkanál kacsazsírt és 3 db babérlevelet, majd a felszeletelt narancsot a combokra fektettem.
120 fokon kb. 3 órán keresztül sütöttem, ezután felvettem a hőmérsékletet 150 fokra, és fél órán keresztül így sütöttem. Ezt követően még fél órát sütöttem 190 fokon, közben többször megfordítottam a combokat, és átkentem a narancslikőrrel. (Helyette narancslét is használhatunk.)

Narancsos balzsamecetes hagyma hozzávalói:
4 db nagyobb hagyma
4 evőkanál cukor (én gyümölcscukrot használtam)
3 evőkanál balzsamecet
2 evőkanál cointreau (vagy fél narancs leve+a reszelt héja)
1 evőkanál aszalt áfonya
1 evőkanál kandírozott narancshéj
só, bors
őrölt szegfűszeg

Egy serpenyőben a cukrot aranybarnára karamellizáltam, rádobtam a felszeletelt hagymát, és átforgattam. Hozzáöntöttem a balzsamecetet és a narancslikőrt. Amikor a hagyma már összeesett megsóztam, megszórtam kevés borssal és szegfűszeggel. Hozzákevertem az áfonyát, a kandírozott narancshéjat, és addig pároltam amíg a hagyma megpuhult és a leve elpárolgott.

Kb. 1 kg krumplit hajában megfőztem, megpucoltam, és krumplinyomóval áttörtem. Kivettem egy keveset a zsírból amiben a kacsát sütöttem, és a krumplihoz kevertem. Sóztam, borsoztam, és jól átkevertem.



2011. szeptember 19., hétfő

Narancsos trüffel és rumos-kávés trüffel




Az öcsém nagyon finom bonbonokat hozott Németországból, és ez bemozgatta a fantáziámat. Bár az alkoholt inni nem szeretem, a csokik közül mégis az alkoholosakat kedvelem leginkább, ezért ezek a trüffelek is rummal és narancslikőrrel készültek.

Narancsos trüffel:
Hozzávalók:
150 g Milka tejcsokoládé
50 g vaj
50 g tejszín
1 evőkanál kakaó
1 evőkanál porcukor
2 evőkanál Cointreau (narancslikőr)
50 g kandírozott narancshéj
porcukor, kakaó a hempergetéshez

A csokit összetörtem, és egy fém tálba tettem. Hozzáadtam a vajat, a tejszínt, a cukrot és a kakaót. Egy kis lábasban vizet forraltam, és gőz felett összeolvasztottam a hozzávalókat. Miután simára kevertem, hozzáadtam a narancslikőrt. A narancshéjat kávédarálóban apróra daráltam, és hozzákevertem az olvadt csokihoz. Egy éjszakára hűtőbe tettem, amíg teljesen megdermedt. A csokimasszából teáskanállal kivettem egy adagot, golyókat formáltam és kakaóba hempergettem.
(A trüffelgolyókat fogyasztás előtt újra hűtsük le, és a maradékot is hűtőben tároljuk!)

Rumos-kávés trüffel. A narancsos is nagyon finom, na de ez....
Hozzávalók:
150 g Milka tejcsokoládé
50 g tejszín
50 g vaj
2 evőkanál rum
1 teáskanál nescafé
1 evőkanál kakaó
1 evőkanál porcukor

Ugyanúgy készült, mint a narancsos változat, csak a végén ezt porcukorban hempergettem meg.


2011. szeptember 15., csütörtök

Reform gulyásleves






Annyiban reform, hogy kókuszzsírral készült. Mint azt már egy másik posztban is említettem, a kókuszzsír nagyon egészséges, többek között azért is, mert nem emeli meg a vérben a rossz koleszterin szintjét, és az emésztéséhez nincs szükség az epe által termelt enzimre, így nem terheli meg a szervezetet. Ezen kívül antibakteriális hatású, javítja az anyagcserét is, ezért fogyókúrázóknak és pajzsmirigybetegeknek kifejezetten ajánlják.
A szűrt kókuszzsír színtelen, szagtalan, "íztelen", úgyhogy teljes mértékben alkalmas a különböző olajok, zsiradékok kiváltására. Csak saláta öntetet nem lehet belőle készíteni, mert 25C° fok alatt megszilárdul. (Felette folyékony halmazállapotú) Kókuszzsírt általában bioboltokban lehet vásárolni, sajnos meglehetősen borsos áron.
Néhány hónapja a pesterzsébeti piacon levő bioboltba hoztak szűrt kókuszzsírt 1500 Ft-ért. (1 kg) Ez már megfizethető ár, főleg mivel nagyon sokáig elég. Azóta szinte mindenhez ezt használom. A kókuszzsírral készült ételek nagyon finomak, és nem érződik rajtuk semmiféle mellékíz. Így tökéletes választás egy egészségesebb gulyásleves elkészítéséhez is.
Ha abszolút reformosan akarom elkészíteni, akkor pulykafelsőcombból csinálom, de mivel a háziúr marhából jobban szereti, ezért most kedveztem neki. Ugyanebből az okból kifolyólag került bele egy kis chilipaprika is.

Hozzávalók:
60 dkg marhahús (én most gyönyörű márványos marhanyakból csináltam)
2 púpozott evőkanál kókuszzsír
2-3 fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
2 nagyobb paradicsom
2 nagyobb paprika
1 evőkanál pirospaprika
5-6 szál sárgarépa
3 szál fehérrépa
6-8 szem krumpli
3 szál angolzeller
1 kávéskanál kömény

ízlés szerint chilipaprika
(a gulyáslevesbe én nem szoktam tésztát tenni, anélkül is éppen elég tartalmas és sűrű)

A hagymát a zsíron megdinszteltem, és rádobtam a kockára vágott húst, amit fehéredésig pirítottam. Hozzáadtam az áttört fokhagymát, a felszeletelt paprikát és paradicsomot. Kicsit megfonnyasztottam, majd elkevertem benne a pirospaprikát. Megsóztam, beletettem a kömény felét, és felöntöttem egy kevés vízzel. Addig főztem, amíg a hús megpuhult, közben ha kellett utánaöntöttem egy kis vizet.
Miután a hús megpuhult beletettem a krumplit és a répát, a maradék köményt, a chilipaprikát, felöntöttem vízzel, sóztam, és megfőztem a zöldségeket is.

2011. szeptember 12., hétfő

A három éves és a csokoládé





A testvérem kislánya ebben a hónapban lesz 3 éves. Bár a szülei megfogadták, hogy 3 éves koráig nem fognak neki csokit adni, ezt nem sikerült maradéktalanul megvalósítani. Azért arra odafigyelnek, hogy naponta egy kockánál ne egyen többet, és az is lehetőleg magas kakótartalmú étcsokoládé legyen. Mert a gyerek természetesen rajong a csokoládéért. Azt is rögtön kiszagolja, ha én titokban ettem egy kis csokit. Merthogy ugye én is rajongok a csokoládéért.
Ha eszek egy kocka finom csokit, utána egy darabig nem eszek, nem iszok semmit, hogy minél tovább ottmaradjon a csoki íze a számban.

Vasárnap anyukám adott egy pici csokit a gyereknek, majd megkérdezte tőle, hogy kér-e egy kis vizet. Az öntudatos 3 éves közölte: "Nem kérek vizet, nehogy elmenjen a számból a csokiíz."
Azt hiszem ez a gyerek totál rám ütött. De hogy már 3 évesen hogy lehet ilyen bölcs, fel sem foghatom! :))


2011. szeptember 11., vasárnap

Egész csirke csont nélkül, sajttal, sonkával és almával töltve





A barátnőm küldött egy videót az egész csirke kicsontozásáról. Azonnal kellett vennem egy csirkét, hogy ezt kipróbáljam. A videón szereplő úriember ugyanis egészen elképesztő dolgokat művel a csirkével. Én először nem is mertem bevállalni, rábíztam a férjemre a műveletet, mert úgy gondoltam, hogy ehhez nem csak jó technika, hanem erő is kell. Persze miközben csinálta, folyamatosan azon kattogott az agyam, hogy én biztosan jobban csináltam volna, és nehéz volt megállnom, hogy ne vegyem ki a kezéből a kést...:) (Majd a következő csirkével én próbálkozom.:) Egyébként ez sem lett rossz, egyben is maradt, ahogy kell, csak nem lett túl szép. Na de betöltve ebből már úgysem látszik semmi. (A bejegyzés végén megnézhető a videó)
Sajnos a szeletekről nincs képem, mert egy rossz mozdulattal sikerült letörölnöm a memóriakártyáról...:(
A csirke mindenesetre nagyon finom lett.

Hozzávalók:
1 egész csirke
10 dkg füstölt csemege karaj
20 dkg óvári sajt
1 nagyobb alma
majoranna
só, bors
kókuszzsír (vagy olaj)

A csirkét a videón látható módon szétbontjuk.
A belsejét sóztam, borsoztam.
A kiterített csirkére csemegekaraj szeleteket fektettem, megszórtam az apró kockára vágott sajttal és almával. Egymásra hajtottam a két szélét, és madzaggal összekötöztem.
Kívülről is megsóztam, borsoztam, és megszórtam majorannával.
A csirkét egy ecset segítségével mindenhol bekentem kókuszzsírral, és 200 fokra előmelegített sütőben szép pirosra sütöttem.



2011. szeptember 5., hétfő

Túrós-tejfölös pogácsa






A férjem szerint nem tudok pakolni. Legalábbis vásárláskor nem jól pakolok a szatyorba, és ami ennél is nagyobb probléma, a hűtőbe sem jól pakolok. Szerinte. Mondjuk lehet benne valami igazság, tényleg nem vagyok egy logisztikai szakember. Ezt abból is gondolom, hogy tegnap a kezembe akadt egy doboz túró, aminek egy hete lejárt a szavatossága. Való igaz, hogy bevásárlás után a hűtőben egyszerűen hátra tolom a régi cuccokat, hogy az új szerzeményeim beférjenek. Így néhány dolog meglehetősen hosszú időt tölt el a hűtőben, mire felfedezem: jé, ilyet is vettem? Az első öröm után aztán általában el is komorodok, mikor felfedezem, hogy az örömöm tárgya jócskán romlott. Öregítettem már tojásfehérjét macaronhoz egy hét helyett egy-két hónapig is, aztán mire előkerült, a fehérje már csak egy kiszáradt csík volt a tálka szélén.
Néha olyan dolgok is előkerülnek, amiről a fólia lehámozása után meg sem tudom állapítani, hogy fénykorában mi is volt.
Tudom, nekem is azt kéne tennem, ami a közértekben bevett gyakorlat: a friss árut hátrapakolni, a régit pedig előre. Viszont sajnálom a hűtőt annyi ideig nyitva hagyni (főleg ebben a melegben), amíg minden egyes alkalommal teljesen kipakolom, majd újra be. Kíváncsi lennék, ti ezt hogyan csináljátok?

Na szóval, előkerült fél kiló túró, lejárt szavatossággal. Egy lépés a kuka felé, aztán megtorpantam. Gondoltam megkóstolom, mielőtt kidobom, meg különben is, ha csak kicsit romlott, jó lesz a kutyának.
Meglepetésemre semmi baja nem volt, úgyhogy gyorsan ki kellett találnom mit csináljak belőle. Hosszas vívódás után a túrós pogácsa mellett döntöttem. A legtöbb recept fél kiló túró mellé fél kiló vajat ír, de én ennyi vajat akkor sem tettem volna bele, ha lett volna itthon ilyen mennyiség. (de amúgy is csak 30 dekám volt.) A sok vaj helyett inkább tejfölt tettem bele, viszont így egy picivel több lisztet is kívánt. Volt még egy kis darab sajtom, gondoltam baj nem lesz belőle, ha beleteszem.
A lényeg a végeredmény: finom, könnyű, puha, foszlós belsejű pogácsa. Olyan abbahagyhatatlan fajta. Másnap is egészen jól ehető, de igazán frissen finom. Mivel az összes túrót meg akartam csinálni, így ez elég nagy adag lett. Persze egy nagyobb családban ahol van elég sok jó evőkével rendelkező gyerek, esetleg vendégség tényének fennállása esetén (mostanában egy ügyvédes sorozatot nézek) könnyen elpusztítható ez az adag. Nekünk kettőnknek picit sok lett, ezért a felét el is tettem a mélyhűtőbe. (Az majd csak ezután fog kiderülni hogyan bírja a tészta a fagyasztást.)

Hozzávalók:
60 dkg liszt
50 dkg túró
30 dkg puha vaj
20 dkg tejföl
5 dkg reszelt sajt
3 dkg élesztő
2 tojás sárgája
2 teáskanál só
+ 1 tojás a kenéshez
szezámmag

A hozzávalókat alaposan összegyúrtam, és egy órára a hűtőbe tettem.
A lehűlt tésztát lisztezett felületre borítottam, és kinyújtottam. Félbe, majd mégegyszer félbehajtottam, és újra kinyújtottam. Megismételtem a hajtogatást, és kb. 1 cm vastagságúra nyújtottam a tésztát. Pogácsaszaggató híján kis pohárral kiszaggattam. A tetejét megkentem tojással, és megszórtam szezámmaggal.
200 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt megsült.