Keresés ebben a blogban

2011. december 30., péntek

Isiász IV./b

Mégis utazok ma a családdal Balatonra! Valahogy befekszem az egyik kocsi hátsó ülésére. Igaz én nem leszek valami izgalmas társaság a következő napokban mivel csak feküdni fogok, de inkább velük fekszem, mint nélkülük...:)) Három nap a családdal, nagyon jó lesz!





3 éves unokahúgom tegnap felhívott:

Zoé: Sziamia! Nem vagy jól?
én: sajnos nem
Zoé: miért nem?
én: fáj a derekem
Zoé: tudsz ülni?
én: sajnos nem
Zoé: hát akkor mit tudsz?
én: csak feküdni
Zoé: akkor elmegyek hozzád és felébresztelek, hogy mostmár keljél fel!!!



És ha már Zoé, akkor itt van még néhány aranyosság:

Kecsesen felemelte a kezét, mint egy balerina, majd közölte:
"Aki így tartja a kezét, az a balerina…aki bambul, az a bambulina"




Wc-n ülve:
"Ne legyen ilyen büdi pisiszag, hessentsük el"




Egyik nap amikor náluk voltam, délután nem akart aludni. Úgy próbáltam rá hatni, hogy azt mondtam:
"anya mérges lesz ha hazajön, és megtudja, hogy nem aludtál!"
Mire ő halkan suttogva:
"reméljük nem jön haza..." :))




2011. december 29., csütörtök

Isiász IV.

Bár fél éven belül negyedszerre látogatott meg, mégsem mondhatom azt, hogy a barátom. Sőt, kifejezetten az ellenségem, amit gyűlölök. Most különösen bosszússá tett, mivel pont ebben az időszakban erőltette rám magát.

Karácsony másnapján a nagy családdal együtt élveztük egymás társaságát. A kicsi lánynak volt néhány lufija, amivel mi felnőttek elkezdtünk játszani. Pillanatok alatt átlényegültünk és gyerek módjára szórakoztunk egyetlen lufival, legalább egy órán keresztül. Nekem is volt néhány gyönyörű passzom, szóval volt móka és kacagás. Másnap reggel az egész jobb oldalam húzódott, görcsölt az izom. Délutánra már rendesen behúzott a görcs, és már nem tudtam kiegyenesedni. Tegnap még sokkal rosszabb lett. Megjelent a tipikus isiászos fájdalom is. Megint ágyba kényszerültem. Holnap indultunk volna a családdal vidékre szilveszterezni, és én be sem tudok ülni a kocsiba. Csalódott vagyok és bosszús.

Mostmár tudom, hogy:
a:) nem szabad a tesómék medencéjében virgonckodni, tornázgatni, (főleg nem kétszer egymás után)
b.) nem szabad 23 kg-ot egyedül hazacipelni a piacról,
c.) nem szabad lufival játszani.
Nem akarom tovább bővíteni a "nem szabad" kategóriát. Azt hiszem itt az ideje elmenni valami jó dokihoz  és egy kicsit kezeltetni magamat, mert nem normális, hogy az elmúlt fél év alatt kb. 2 hónapot feküdtem.
Na de hogy valami jó hírt is közöljek:
Meséltem már a tulajdonképpeni második isiászom alkalmával született bejegyzésben, hogy a testvéreméknek ugyebár van medencéjük, de nincs Mercédeszük, és nincs pónijuk. No. Mercédesz még mindig nincs, de már van pónija a gyereknek! Jó-jó, nem igazi, viszont van szárnya és beszél is. (Szeretlek. Adsz egy jóéjtpuszit? Ölelj meg. stb.) Ez már majdnem olyan, mintha igazi lenne, nem? :))



Erről jut eszembe. Újra ismétlik a BBC prime-on a Keeping Up Appearances című örökbecsű sorozatot, ahonnan származik a medence, mercédesz és póni trió emlegetése. Aki teheti, és jót akar neveti, az nézze. (feliratozva van)

Ahogy látszik, nálam hiányoznak a karácsonyi bejegyzések. Ennek az az oka, hogy én most egyáltalán nem főztem. Szenteste hagyományt törtünk, és barátoknál voltunk vendégségben. Karácsony első és második napján a családdal voltunk és az öcsém (Winebeershoot) főzött mindent. Remélem néhány dolog majd felkerül a blogra, mert igazán remek ételeket ettünk.

Azt hiszem indítok egy mozgalmat "STI" névvel.... ("Soha Többé Isiászt!")

2011. december 20., kedd

Martiniban párolt csirke répás- kukoricás mártással






Kaptunk egy üveg Martinit ajándékba. Mivel alkoholt nemigen iszunk, erre is az "elfőzés" sorsa vár.
Kezdetnek egy finom csirkés étel készült vele. A férjem csak ennyit mondott vacsora után: "Era, ez egy nagyon jó kaja volt!"

Hozzávalók:
4 db csirkecomb
1 nagy fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
2 nagyobb paradicsom
2 nagyobb sárgarépa
1 doboz konzervkukorica (vagy mirelit kukorica)
2+1 dl száraz Martini
fél evőkanál tárkony
fél evőkanál majoranna
1 evőkanál kókuszzsír (vagy 2-3 evőkanál olívaolaj)
só, bors

A combokat kettévágtam, sóztam, borsoztam és egy nagyobb teflonos lábasban kókuszzsíron mindkét oldalukat 10-12 perc alatt megpirítottam.
Kivettem a húst és a forró zsírba beletettem az apróra vágott hagymát és fokhagymát.
Kicsit megfonnyasztottam, rádobtam a felkockázott paradicsomot, és felöntöttem 2 dl Martinival.
Felforraltam, majd beletettem a tárkonyt és a majorannát is.
Visszatettem a húsdarabokat és felöntöttem még 2 dl vízzel. Fedő alatt puhára pároltam.
Miután a hús megpuhult, kivettem a lábasból és félretettem.
A szaftba beletettem a lereszelt sárgarépát a kukoricával együtt, felöntöttem még 1 dl Martinival és addig pároltam, amíg besűrűsödött. Ezzel tálaltam a csirkét. Férfiak, vagy nagyobb étkű hölgyek párolt rizst vagy steak burgonyát is fogyaszthatnak mellé.




2011. december 18., vasárnap

Spagettis omlett









Már megint egy Pol Martin recept. Pofonegyszerű, nem is tudom miért nem nekem jutott eszembe.
Az eredeti recept szerint nincs benne szalonna, van viszont petrezselyem. Már említettem, hogy mi a petrezselyemért nem rajongunk, így jó választásnak tűnt azt lecserélni egy kis császárszalonnára.:)
A parmezánt sem szeretjük, jó volt bele a trappista is. Szerintem finom, a férjem egyenesen rajongott érte.

Hozzávalók:
200 g spagetti
4 db nagyobb tojás (vagy 5 db kisebb)
3 evőkanál vaj (én kókuszzsírt használtam)
10 dkg reszelt sajt
15 dkg császárszalonna (jó húsos volt, zsír nélkül)
1 evőkanál petrezselyem (ezt kihagytam)
só, bors

A spagettit a szokott módon, enyhén sós vízben megfőztem és leszűrtem.
Óvatosan hozzákevertem a kókuszzsírt. Ezen a ponton lehet belekeverni a petrezselymet is.
Hozzáforgattam a sajtot és a szalonnát is.
A tojásokat felvertem, sóztam, borsoztam, és a spagettihez kevertem.
Serpenyőben egy evőkanál kókuszzsírt hevítettem, és beleöntöttem a tojásos tésztát, és közepes lángon 3 percig sütöttem. Megfordítottam, és a másik oldalát is 3 percig sütöttem.
Savanyúságot ettünk hozzá...

2011. december 17., szombat

Meggyes diógolyók csokival





Kicsit bajban vagyok. Ajándékba csináltam ezeket a golyókat, de muszáj volt megkóstolnom, hogy valóban alkalmas-e ajándékozási célokra. Nem bírtam leállni vele, és már vagy tízet megettem.:(( Nesze neked fogyókúra! Mostmár eldugtam, hogy megmaradjon karácsonyig...
Sajnos már megint nem tudtam normális fotót csinálni így este, holnap meg már nem akarom elővenni, mert nem bízom magamban.
Ha diabetikus csokival készítjük, akkor cukorbetegek is fogyaszthatják. Egyébként ebből az adagból kb. 60 golyó lett...

Hozzávalók:
40 dkg darált dió
18 dkg gyümölcscukor (vagy 20-22 dkg porcukor)
20 dkg 70%-os étcsokoládé
2 tojásfehérje
1 kis üveg meggydzsem
0,5 dl bonbonmeggy likőr

300 g csokoládé a bevonáshoz (én 200 g tejcsokit és 100 g 70 %-os étcsokit használtam)

A tojást gőz felett felvertem a cukorral. Nem kell kemény habnak lennie, az a lényeg, hogy a gőz hőkezelje.
A csokoládét szintén gőz felett felolvasztottam a likőrrel, és hozzákevertem a tojásfehérjéhez.
Az egészet összedolgozzuk a dióval, és annyi meggydzsemmet teszünk hozzá, hogy jó formázható masszát kapjunk. Ez függ a dzsem állagától is. Nálam egy teljes kis üveg belement. (Nem tudom igazából hány ml-es az üveg.) A masszát néhány órára a hűtőbe tettem, hogy kicsit megszilárduljon és könnyebb legyen vele dolgozni.
300 g csokoládét 2 evőkanál étolajjal gőz felett felolvasztottam, a masszából kis golyókat formáltam, és az olvasztott csokiba mártottam. A kész golyókat visszatettem a hűtőbe, hogy a csoki hamar megszilárduljon.

2011. december 16., péntek

Csirke a la Luisiana




A recept Pol Martin kitűnő szakácskönyvéből származik. A szakácskönyvet én vettem anyukámnak 15 évvel ezelőtt, de soha nem használta, úgyhogy elhoztam tőle és most én mazsolázgatok belőle. Még csak néhány ételt késztettem el a 450 recept közül, de idáig mindegyik nagyon finom volt.
Ennek a csirkés ételnek a különlegessége a fűszerezésében rejlik. Egyszerű, mégis nagyon finom.
Többféle körettel készítettem már (zöldséges bulgur, párolt zöldségek,stb.), de szerintünk ez a változat a legfinomabb. Most csirkemellel csináltam, mert nem volt kedvem combokat csontozni. Bár az eredeti recept is csirkemellet ír, a szaftosabb combból egy picinykét finomabb.
Én nem tudok olyan tálalást prezentálni, mint az előző bejegyzésben az öcsém, meg különben is ez az étel nem túl fotogén, így csak a wokban kaptam le.

Hozzávalók:
4 db kicsontozott csirkecomb (vagy 1 egész csirkemell)
1/2 kiskanál cayeni bors
1/2 kiskanál piros paprika
1/2 kiskanál zsálya
1/2 kiskanál fehér bors
1/4 kiskanál őrölt gyömbér
1/4 kiskanál fekete bors
1/4 kiskanál kakukkfű
1 kiskanál oregánó
2 evőkanál olívaolaj
1 dl húsleves (vagy víz)
2-3 evőkanál szójaszósz
0,5 kg krumpli
1 nagy lilahagyma
1 evőkanál balzsamecet
kókuszzsír, libazsír vagy olaj a sütéshez

A csirkét csíkokra vágjuk, a fűszereket egy kis tálban összekeverjük.
Egy serpenyőben felhevítjük az olajat, beleszórjuk a fűszereket és fél percig pirítjuk.
Hozzáadjuk a csirkét, enyhén megsózzuk és fehéredésig pirítjuk.
Felöntjük a húslevessel és puhára pároljuk. (Ha combból csinálom, fedőt is teszek rá, ha mellből, akkor nem kell a fedő.)
A húst zsírjára sütjük, beleöntjük a szójaszószt és még egy percig pirítjuk, majd levesszük a tűzről.
A krumplit vékony hasábokra vágjuk és wokban, kis adagokban megsütjük. A zsiradékot kiöntjük a wokból. (A továbbiakban elég annyi zsiradék, ami a wok oldalán maradt.)
A lilahagymát felkarikázzuk, és a wokban megfonnyasztjuk. Egy evőkanál balzsamecetet öntünk alá, sózzuk és hozzáadjuk a csirkehúst. Átforgatjuk a hagymával, majd hozzákeverjük a sült krumplit is.

Bár az eredeti recept nem tartalmazza ezt a hozzávalót, én a húst meg szoktam szórni egy csipet fahéjjal is, miután belekevertem a szóját. Különlegesen finom lesz tőle!

2011. december 13., kedd

Sertésszűz sütőtökös rétessel és parajos vöröslencsével




Már jó idő eltelt azóta, hogy bejegyeztem volna bármit is, úgyhogy virtuálisan kivettem a fakanalat Csiperke kezéből, hogy végre én is összemaszatoljam a monitort ezzel a disznósággal. Gondolván arra, hogy jönnek az ünnepek, amikor az embereknek picit több (?) idejük van egy ebéd vagy vacsora elkészítésére, egy karácsonyi menübe beilleszthető fogást osztok meg.

Hozzávalók 4 személyre:

~ 60-70 dkg sertésszűz (használjuk a középső részét,
a fej és a farok részéből remek brassóit készíthetünk)
2-3 db réteslap
1 kg sütőtök
~50 dkg friss spenót
150 g vöröslencse
2 gerezd fokhagyma
fekete bors
kakukkfű
szerecsendió
currypor
50 g vaj
pirított tökmag
tökmagolaj
balzsamecet
méz
olaj

Parajos vöröslencse:
A paraj szárait letépkedem, átmosom, majd forrásban levő vízbe teszem 0,5-1 percre. Leszűröm és lecsöpögtetem. A lencsét megfőzöm, kb. 12 perc alatt kész van. Szintén leszűröm. A vajon megfuttatom a parajt, hozzáadom a szétnyomott fokhagymát, a lencsét és egy kiskanál curryport. Megsózom, összeforgatom.

Sütőtökös rétes:
A réteslapot kisebb téglalapokra vágom, tökmagolajjal lekenem és ~160 fokon 3-5 perc alatt megsütöm. A sütőtököt felkockázom és kevés olajon párolom, egy kevés víz, esetleg narancslé hozzáadásával. Teszek hozzá 1-1,5 ek mézet, kakukkfüvet, szerecsendiót, sót és borsot. Ha megpuhult és elfőtt róla az összes lé, akkor összeturmixolom. Egy réteslapra kanalazok egy kanál sütőtökpürét, majd ráhelyezem a következő réteslapot. Tetszés szerint készíthetünk 3-5 réteget.

A hártyától megtisztított sertésszüzet erősebb lángon, kevés olajon minden oldalán elősütöm, majd kisebb lángon készre sütöm vagy előmelegített sütőben fejezem be, 160 fokon ~12-15 perc alatt. A kész húst pihentetem, majd az alatta összegyűlt lét visszaöntöm a serpenyőbe. Adok hozzá mézet, balzsamecetet és tökmagolajat, mindegyikből egy-egy evőkanállal és pár pillanat alatt összeforralom. Teszek bele pirított tökmagot. A mártásból nem kell sok, elég intenzív ízű.





2011. december 10., szombat

Paradicsomos bab kolbásszal






Dúl a karácsonyi süteményláz a blogokon, én meg csak nyelek nagyokat. Karácsonykor én is fogok sütizni, de addig diétán vagyok. (és persze majd utána is) Szívesen sütnék csak a sütés élményének kedvéért, de nincs aki megegye. Az egész család diétázik, kivéve a férjemet, aki meg nem túl édesszájú. Ő a legfinomabb sütiből is csak egy szeletet eszik meg egy nap, szóval ki lehet számolni, hogy akár egy fél adag süti is meddig állna itt, mire őurasága elfogyasztja. Azért meg nem sütök, hogy a szomszédokhoz hordjam szét.
Így csak nézem mások műremekeit, elképzelem az ízüket, és közben a férjem kedvéért a babot kavargatom.

Ez egy igazi Piedone kaja férfiaknak. :)  Igazából nem tudom, milyen recept alapján készült babot evett Bud Spencer a filmjeiben, de akár ilyen is lehetett, olaszos fűszerezéssel.

Hozzávalók:
25 dkg apró szemű fehérbab
2 sárgarépa
1 nagy fej hagyma
1 paprika
500 g sűrített paradicsom
oregánó, bazsalikom, kakukkfű ízlés szerint
só, bors
1 evőkanál libazsír
fél szál parasztkolbász

A babot előző nap beáztattam, és egy kicsit előfőztem.
A hagymát a libazsíron üvegesre pirítottam.. Belereszeltem a répát, a paprikát, és hozzáadtam a babot. Felöntöttem a paradicsommal, fűszereztem és fedő alatt puhára főztem. Amikor megfőtt a bab, belekevertem a kolbászt és azzal együtt még egy percig főztem.





2011. december 6., kedd

Rablónyárs







Ez a pácolt sertés-sorozat utolsó darabja. A nyársakat egyesével tekertem be alufóliába, és így tettem a sütőbe. Bár macerás volt a forró nyársakat egyesével kibontogatni,  az ízeket így jobban magukba zárták a tekercsek.

Hozzávalók:
4 szelet pácolt sertéscomb
2 lilahagyma
1 pritaminpaprika
1-2 paradicsom
5 dkg mangalicaszalonna
3 szelet füstölt-főtt tarja
3 krumpli





A feldarabolt  hozzávalókat felváltva nyársra húztam, enyhén megsóztam és alufóliába tekertem. Előmelegített sütőben kb. 50 percet sütöttem.






2011. december 5., hétfő

Hagymás-sajtos pácolt sertésszelet jázmin rizzsel és répa chips-el






Ez a pácolt sertés sorozat második darabja. A sorozatnak tulajdonképpen az az oka, hogy meg nem bocsátható módon 1 kg sertéscomb egészben lett bedugva a mélyhűtőbe, így muszáj volt kiolvasztáskor az egészet megcsinálnom. Hogy több napig is elálljon a hús, így született a már tegnap leírt pác. Igazából nem is bánom, mert a pácban érlelődő hús napról napra egyre finomabb.
Köretnek ma egyszerű jázminrizst főztem, amit sült répával bolondítottam meg. Először vajban párolt répát szerettem volna csinálni, de egy hirtelen ötlettől vezérelve krumplipucolóval vékony szeletekre vágtam a répát, és wokban pici kacsazsírban megsütöttem. Új szerelem született. A sült répachips annyira finom, hogy egy kilót is meg tudtunk volna belőle enni. Már sütés közben is alig tudtam megállni, hogy ne egyem meg az egészet. Lehet, hogy a krumpliról leszokunk, és áttérünk a répára.:) Tényleg érdemes kipróbálni!

Apropó kacsazsír. Zsírdiétán vagyok. És ez halálosan komoly. Eszek vajat, kacsazsírt, kókuszzsírt és hidegen sajtolt olajat is. Lényeg, hogy zsiradék legyen. Eddig 4 kg-ot fogytam. Ha hosszú távon is működni fog, akkor egy posztot szentelek majd a témának...





Szóval akkor az egyszerű recept:
Elővettem négy szeletet a pácban úszkáló húsok közül, és egy kicsit kiklopfoltam. Kevés olajban mindkét oldalukat fél percig sütöttem, majd tűzálló tálba fektettem. Felvágtam egy nagyobb vöröshagymát vastagabb karikákra, és a hússzeletekre helyeztem. A hús páclevével megkentem a hagymakarikákat is. Kb 1 órán keresztül sült a sütőben alufólia alatt, amíg teljesen megpuhult. Ekkor levettem a fóliát, a szeleteket megszórtam sajttal és visszatoltam a sütőbe, hogy a sajt ráolvadjon.

A rizst pici olajon megpirítottam, sóztam, borsoztam, felöntöttem kétszeres mennyiségű vízzel és megfőztem.

5 közepes sárgarépát megpucoltam, és a krumplipucolóval az összeset vékony szeletekre vágtam. Elég hosszadalmas a művelet, de megéri a fáradságot. Wokban kb. 2 evőkanál kacsazsírt hevítettem, és a répacsíkokat kisebb adagokban megsütöttem.
A répachips-et sóztam, borsoztam, és a rizsre halmoztam.

2011. december 4., vasárnap

Pácolt sertésszelet sültkrumplis salátaágyon






 
Bepácoltam 1 kg sertéscombot előre, amit különböző módokon fogok elkészíteni a következő napokban.
Ez az első adag, amit egyszerűen csak kisütöttem. Salátát csináltam hozzá, és egészen kevés sült krumplit, éppen csak az íze miatt. A pác igazán nagyon finom lett. De tényleg.:)

A pác hozzávalói:
2 dl olíva olaj
2 evőkanál balzsamecet
2 teáskanál méz
2-3 teáskanál mustár
1 teáskanál őrölt feketebors
2 teáskanál worchester szósz
1 kávéskanál kakukkfű
fél kávéskanál rozmaring
fél kávéskanál bazsalikom
csipet őrölt babérlevél

Az összetevőket összekevertem, és belemártottam egyeként az ujjnyi szeletekre vágott húst. Egy tálba fektettem a szeleteket, és a maradék pácot ráöntöttem. Legalább egy éjszakát álljon a hűtőben!

A pácolt husiról letörölgettem a páclevet, kicsit kiklopfoltam, megsóztam és serpenyőben közepes lángon egy evőkanál kacsazsíron mindkét felét pirosra sütöttem.

Saláta hozzávalók: (2 személyre)
1 kisebb jégsaláta fele
1 sárgarépa
fél kígyóuborka
1 fehérretek fele
2 közepes krumpli
öntet:
1 tojás sárgája
fél dl olaj
1 dl tejszín
1 evőkanál citromlé
1 teáskanál mustár
1 teáskanál worchester szósz
só, bors
pici édesítő

A krumplit apróra vágtam és egy evőkanál kacsazsírban megsütöttem. (wokban, mert ahhoz nem kell annyi zsiradék.)
A salátát felszeleteltem, a retket, répát, uborkát uborkagyalun lereszeltem.
A tojás sárgáját összekevertem a mustárral, vékony sugárban folyamatos keverés mellett hozzáöntöttem az olajat. Ízesítettem a worchester szósszal, sóval, borssal, édesítővel, felöntöttem a tejszínnel. Tálaláskor a salátára öntöttem, megszórtam sült krumplival, és a sertésszelettel tálaltam.





2011. december 2., péntek

Sonkás-répás spagetti




Ez amolyan hétvégi bevásárlás előtti "mi van még a hűtőben?" gyorsvacsora volt. Répás tésztát hirtelen felindulásból most először, de egészen biztosan nem utoljára...



Hozzávalók:
1 csomag spagetti (végül én nem tettem bele az összeset, csak kb. a 2/3-át)
30 dkg füstölt sonka
2 nagyobb sárgarépa
3 dl tejföl
1 dl víz (ez elmaradhat, én csak azért tettem bele, mert a tejfölöm nagyon sűrű házitejföl volt)
1 nagyobb gerezd fokhagyma
só, bors
1 evőkanál ízes kacsazsír (azért ízes, mert előtte való nap hagyma sült benne, és attól fantasztikus íze lett.:)



A spagettit a szokott módon megfőztem.
Serpenyőben a kacsazsírt felforrósítottam, és átforgattam rajta az apró kockára vágott sonkát. Hozzáadtam az uborkagyalun lereszelt sárgarépát és 2-3 percre fedőt tettem rá, hogy hamar megpuhuljon. Belenyomtam a fokhagymát és felöntöttem a tejföllel, majd hozzáadtam a vizet is. Enyhén sóztam, borsoztam, majd miután a tejföl is átforrósodott, hozzákevertem a kifőzött tésztát. Kevés reszelt sajttal tálaltam.




2011. december 1., csütörtök

Mustáros csirkemell falatok zabpehely bundában





A zabpehelybe panírozott csirkemell egy picit egészségesebb alternatívája a rántott húsnak, és nem mellékesen nagyon finom is. Ideális esetben aprószemű zabpehellyel készül. Nekem most csak nagyszemű zabpelyhem volt itthon, de az ízét ez természetesen nem befolyásolta. Bár sütőben is el lehet készíteni, én most kevés olajban sütöttem meg.

Hozzávalók:
1 csirkemell
3 tojás
3 evőkanál liszt
3 teáskanál mustár
15-20 dkg zabpehely
só, bors
olaj a sütéshez

A csirkemellet felszeleteltem, sóztam és borsoztam. A tojást kikevertem a mustárral és a liszttel.
A csirkedarabokat belemártottam a tojásos masszába, majd a zabpehelybe és forró olajban kisütöttem.



2011. november 30., szerda

Egyszerű saláta lenmaggal és tárkonyecettel





Délután Dr.Ozz műsorát néztem, ahol a lenmag jótékony hatásait ecsetelték.
Na eddig oké, tudtam én is, hogy a lenmag egészséges, ezért sokszor keverek lenmagot a kenyértésztába. A lenmagnak magas az Omega 3 és Omega 6 zsírsav tartalma, emiatt védelmet nyújt a szív számára, megőrzi az erek rugalmasságát, csökkenti a koleszterinszintet és hatásos a magas vérnyomás kezelésében is. Számtalan további előnye mellett ráadásul a lenmag olcsón beszerezhető, ellentétben a lenmagolajjal. Csak egy valamit nem tudtam: a lenmagot a külső héja miatt nem képes megemészteni a szervezet, így emésztés nélkül egészben ürül. Hmmm... Szóval idáig feleslegesen kevergettem a kenyértésztába. Ezen változtatni kell. (Thank you Dr. Ozz!:)
Megoldás: a lenmagot kávédarálóban le lehet darálni, így már a szervezetünk is elboldogul vele. A darált lenmagot ebben a formában már bátran felhasználhatjuk, például ehhez a pofon egyszerű salátához.

Nálam most ez került bele:
1 pritamin paprika
1 nagyobb fehér retek
1 sárgarépa
1 lilahagyma
öntet:
2 evőkanál tárkonyecet
2 evőkanál hidegen sajtolt olaj (olíva vagy egyéb)
2 evőkanál víz
1 gerezd zúzott fokhagyma
1 evőkanál darált lenmag
só, bors, kevés édesítő (vagy méz)

Az öntet hozzávalóit összekevertem, és a reszelt zöldségekre öntöttem. (Az öntetet mindig csak közvetlenül fogyasztás előtt öntsük a salátára!)





2011. november 27., vasárnap

Gyümölcsös-magvas szelet







Egyszerű, sütés nélkül készíthető süti. Nem éppen fogyókúrás darab, és sajnos nem is lehet megállni egy szeletnél. Egyszer talán megcsinálom majd cukormentesen is, házi sűrített tejjel, házi készítésű cukormentes keksszel, de akinek nem kell figyelnie a cukorbevitelre, annak ez a recept is tökéletes. Ezt a sütit most a testvérem készítette el, a recept a Gyors sütemények c. könyvből származik.

Hozzávalók:
180 ml cukrozott sűrített tej (200 ml-t is elbír a sütemény)
125 g vaj
2 teáskanál reszelt citromhéj
150 g darált háztartási keksz
125 g aszalt cseresznye
150 g füge (nálunk most vegyes aszalt gyümölcsök kerültek bele füge helyett)
125 g aszalt őszibarack
50 g pirított pisztácia
50 g pirított mandula
65 g kókuszreszelék
tetejére:
200 g étcsokoládé
60 g vaj

Egy kb 25x35-ös tepsit kibélelünk sütőpapírral.
A sűrített tejet egy lábosban összemelegítjük a vajjal. Belereszeljük a citromhéjat, belekeverjük a darált kekszet, a kókuszreszeléket, és a durvára vágott gyümölcsöket a magvakkal együtt.
A masszát egyenletesen belenyomkodjuk a tepsibe.
A vajat felolvasztjuk a csokival gőz felett, és ráöntjük a massza tetejére.
Tegyük hűtőbe amíg megszilárdul.

2011. november 26., szombat

Sonkás lencseleves





Mivel nem vagyok babonás, ezért szilveszterkor nem csinálok lencsét. Most viszont igen. Egyszerű, nagyon finom leves, ami ráadásul pillanatok alatt elkészül.  Ez ma nem volt hátrány, mivel anyukám kora délután áthozta hozzám a három éves unokahúgomat és mellette nem akartam sok időt a konyhában tölteni.
Ahogy elkészült a leves, az unokahúgom (aki akkor már túl volt az ebéden és annyira jól volt lakva, hogy már palacsintát sem akart enni, pedig az nagy kedvence) rögtön kért belőle. Megevett egy nagy tányérral és közölte az éppen hazaérkező férjemmel, hogy az összes levest meg fogja enni és neki nem hagy semmit. Szóval ha egy három éves előnyben részesíti a levest a palacsintával szemben, akkor az igazán nem lehet rossz...:))

Hozzávalók:
30 dkg lencse
30 dkg füstölt sonka felkockázva
1 fej hagyma
3-4 gerezd fokhagyma
1 evőkanál pirospaprika
1 evőkanál mustár
3 púpos evőkanál liszt
2 babérlevél
1 evőkanál kacsazsír


A lencsét beáztattam néhány órára.
A sonkakockákat picit pirítottam a kacsazsíron, és hozzáadtam a hagymát is. Amikor a hagyma üvegesre pirult, hozzáadtam a zúzott fokhagymát, a pirospaprikát és öntöttem rá egy pici vizet, hogy ne égjen meg.
Belekevertem a lisztet is, és felöntöttem kb 2-2,5 liter vízzel. Beletettem a babérlevelet, a mustárt és a lencsét is. Megsóztam és a lencsét rövid idő alatt puhára főztem. (Közben néha megkevertem, hogy ne égjen le.)
Tejföllel tálaltam.






2011. november 22., kedd

A csicseribosrsó fasírt receptje






És akkor jöjjön a tegnap ígért recept. Az ízvilága finom magyaros, fel sem tűnik, hogy nem húsból készült fasírtot eszünk. A falafeltől eltérően nem golyó formában sütöttem ki, hanem kicsit ellapítva. Ennek egyetlen egyszerű oka van: nem akartam a sütéshez túl sok olajat pocsékolni. A lapos fasírtok kevés olajban is tökéletesen ropogósra sülnek. Ez a mennyiség háromszori étkezésre bőven elég volt kettőnknek. Főzelékekhez is kitűnő feltét lehet.
Kerülhet bele petrezselymet is, én ezt most kihagytam, mert nem szeretjük túlságosan, de petrezselyemszeretők feltétlenül tegyenek bele.
Én minden esetben száraz csicseriborsót használok. Ennek két oka is van: 
a száraz sokkal olcsóbb, és nem tartalmaz hozzáadott cukrot, mint a konzerv.
Ha szódabikarbónát teszünk az áztatóvízbe, akkor néhány óra áztatás elég neki.
A főzővízbe is szoktam tenni egy kiskanálnyi szódabikarbónát, így sokkal hamarabb megfő.

Hozzávalók:
550 g főtt csicseriborsó (20-25 dkg között volt szárazon)
2 fej hagyma
3-4 gerezd fokhagyma
3 tojás
4 ek zsemlemorzsa
1 ek pirospaprika
2 ek liszt (annyi lisztet tegyünk bele, hogy könnyen formázható legyen a massza.)
só, bors

zsemlemorzsa a hempergetéshez
olaj a sütéshez

A hagymát és a fokhagymát aprítógépbe tettem, és felaprítottam. Hozzáadtam a csicseriborsót is és pépesítettem. Belekerült a tojás is, majd miután egynemű lett a massza, átöntöttem egy keverőtálba.
Hozzákevertem a pirospaprikát, lisztet, zsemlemorzsát, sóztam és borsoztam. Teáskanálnyi adagokból golyókat formáltam, zsemlemorzsába forgattam, kicsit ellapítottam és forró olajban mindkét oldalát megsütöttem.

2011. november 5., szombat

Sonkás savanyú káposzta indiai kenyérbe töltve


 









Káposztát akartam ma csinálni, de szerettem volna kicsit különlegesebbé tenni. Eszembe jutott, hogy a főiskolai éveimben, amikor nem volt időm főzni többször vittem haza a férjemnek indiai kenyérbe sütött chilis babot. Innen jött az ötlet, hogy a káposztámat én is belesütöm indiai kenyérbe, mivel a káposztához amúgyis ennénk kenyeret. A tészta négy adag, a káposztából egy kicsi megmaradt a végén.

Miután megcsináltam az ebédünket és leültem a megírni ezt a bejegyzést, akkor láttam, hogy Limara is káposztás kenyeret csinált. Mielőtt bárki is plágiummal vádolna, szólok, hogy az enyém teljesen más jellegű étel, (ráadásul ő édes káposztát sütött a kenyerébe), másként készül, és még ötlet szintjén sem használtam Limara receptjét. Ez abszolút a véletlen fura játéka, hogy pont ma jutott nekem is eszembe a káposztás kenyér ötlete. Na, miután ilyen jól kimagyarázkodtam magamat, jöjjön a recept:

Sonkás káposzta:
1 kg savanyú káposzta
40 dkg füstölt comb (vagy ami tetszik)
3 nagyobb fej lilahagyma
1 gerezd fokhagyma
1 teáskanál pirospaprika
1 kávéskanál kömény
fél kávéskanál őrölt babér
só, bors
1 evőkanál kókuszzsír vagy kacsazsír

A füstölt sonkát kockára vágtam, a kókuszzsíron megpirítottam, és félretettem. A visszamaradt zsiradékra rádobtam a felszeletelt hagymát és kicsit megfonnyasztottam. Az előzőleg kicsit kimosott káposztát rátettem a hagymára, fűszereztem pirospaprikával, babérral, borssal, köménnyel és kevés sóval. Mikor már majdnem teljesen megpuhult, hozzákevertem a sonkakockákat, és készre főztem.

Indiai kenyér:
20 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
20 dkg BL80 kenyérliszt
1 bögre tej (3 dl)
2 teáskanál cukor
1 dkg élesztő
1 teáskanáll só
4 evőkanál hidegen sajtolt napraforgóolaj vagy olívaolaj
a sütéshez kevés kókuszzsír vagy vaj

8 evőkanál tejföl




Az élesztőt felfuttattam a langyos tejben a cukorral együtt, majd összegyúrtam a liszttel, olajjal, sóval. Meleg helyen duplájára kelesztettem. A megkelt tésztát picit átgyúrtam, nyolc felé vágtam, és kör alakúra nyújtottam. Vékony legyen a tészta, de csak annyira, hogy elbírja a tölteléket, és ne szakadjon ki.
A tésztakorongot megpakoltam egy réteg káposztával, rátettem két kanál tejfölt, még egy réteg káposzta került rá, majd befedtem egy másik tésztával. A széleket felsodortam, hogy ne folyjon ki belőle a töltelék.
Egy serpenyőben kevés kókuszzsírt hevítettem, és a káposztás kenyerek mindkét oldalát megsütöttem.



2011. november 4., péntek

Fokhagymás nyúlcomb almás-hagymás pitével






A férjem szereti a főztömet, mindig dicséri. De vannak ételek, amelyek a szimplán "nagyon finomak" közül is kiemelkednek. Ilyenkor szokott elhangzani a következő mondat: "Ezt feltétlenül tedd fel a blogra!"  Persze, ha nem mondja, akkor is felteszem a blogra, de ezek a megjegyzései a legnagyobb elismerést jelentik számomra. Szóval ilyen "tedd fel a blogra" étel volt a mai menü is.

Nagyon ritkán veszek nyulat. Van bennem egy kettősség a nyúllal kapcsolatban. Egyrészt szeretem az ízét, másrészt valamiért idegenkedek is tőle. Nem azért, mert a nyúl olyan aranyos és édes, hiszen libák is nőttek már úgy a szívemhez, hogy megsirattam őket a levágásukkor, de ettől függetlenül továbbra is megeszem a libahúst. Szóval ez nem valami szentimentális ok, csak valahogy a nyúl nem vált az étkezési kultúránk részévé. Gyermekkoromban anyukám csinált néhányszor, de az nem hagyott mélyebb nyomokat bennem.
Pedig a nyúl finom és rendkívül egészséges. Ezért időnként elhatározom, hogy többször fogok venni, aztán megfeledkezem róla. A mai étel után megint szilárdan elhatároztam, hogy nyúlnak többször kell az asztalunkra kerülnie.
Köretnek nem akartam a nálunk megszokott krumpli-rizs-bulgur-kenyérlepény variációkat, így rövid töprengés után megszületett az almás-hagymás pite ötlete. A nyúl finom porhanyós volt, (a férjem azt gondolta, hogy csirkét eszik, amíg el nem árultam neki, hogy az bizony nyúl), az almás-hagymás pite meg egyszerűen fantasztikus, önmagában is megállná a helyét.

Hozzávalók: (2 személyre)
2 nyúlcomb
majoranna
rozmaring
zsálya
csipet curry
3-4 gerezd fokhagyma
kb 2 evőkanál kacsazsír


Hagymás lepény:
175 g liszt
110 g vaj
1 tojás sárgája
30 ml víz
1 teáskanál só
Töltelék:
5 nagyobb fej lilahagyma
1 savanykás alma
2 evőkanál gyümölcscukor
3-4 evőkanál balzsamecet
só, bors
tetejére reszelt sajt

A nyulat előző este felöntöttem annyi tejjel, amennyi ellepte, és betettem a hűtőbe egész éjszakára.
Ma elővettem, letörölgettem róla a tejet és bevagdostam a tetejét. Mindkét oldalát sóztam, megszórtam bőven majorannával, zsályával, kakukkfűvel és egy leheletnyi curryvel. A fokhagymagerezdeket felvágtam és belenyomkodtam a vágásokba.
Egy jénai alján eloszlattam 1 evőkanál kacsazsírt, ráfektettem a combokat, és a tetejére is tettem néhány fagyos kacsazsírdarabkát.
Kb. 200 fokra előmelegített sütöbe tettem. 10 perc elteltével felöntöttem 2 dl vízzel. Fedő alatt sütöttem, amíg teljesen megpuhult, majd fedő nélkül pirítottam 5 percig.

A vajat kis kockákra vágtam, és tészta hozzávalóit gyorsan összedolgoztam. Folpackba csomagoltam és 1 órára a hűtőbe tettem. Közben elkészítettem a tölteléket.
Egy serpenyőbe öntöttem a cukrot és kicsit karamellizáltam. Rádobtam a felszeletelt lilahagymát és átforgattam a cukorban. Mikor kicsit már összeesett, beleöntöttem a balzsamecetet is. Sóztam, borsoztam, és addig pároltam, amíg a hagyma megpuhult. Ekkor hozzákevertem az apró kockákra vágott almát is, majd lehúztam a tűzről, és kihűtöttem.
A tésztát 8 részre vágtam és kis vékony köröket nyújtottam. Egy evőkanál tölteléket tettem a közepére, és a széleket ráhajtottam. A megtöltött pitéket visszatettem a hűtőbe, hogy a közben kicsit megolvadt vaj újra megszilárduljon. Fél óra elteltével kivettem a pitéket a hűtőből, megszórtam kevés reszelt sajttal, és 180 fokra előmelegített sütőben készre sütöttem.

2011. november 1., kedd

Vörösboros kacsacomb zöldséges körettel





Ez a kacsa most vörösborral készült, ami nagyon jó ízt adott neki. Köretnek a múltkori zöldséges krumplit ismételtem meg, mert egyrészt nagyon finom, másrészt nagyon jól harmonizált a kacsával, harmadrészt meg ez most az aktuális kedvencünk.

Hozzávalók:
2 kacsacomb
1 dl víz
0,5 dl vörösbor
1 teáskanál méz
só, bors
rozmaring
fokhagymagranulátum

Köret:
4-5 szem krumpli
2 sárgarépa
1 nagyobb lilahagyma
1 nagyobb paprika
2 evőkanál szójaszósz
1 evőkanál kókuszzsír (vagy két evőkanál olaj)
olaj vagy zsír a krumpli sütéséhez.

A combokat megmostam, szárazra töröltem, sóztam, borsoztam, megszórtam rozmaringgal és fokhagymagranulátummal. Egy kisebb jénaiba fektettem és felöntöttem a vízzel. 150 fokra előmelegített sütőben, fedő alatt kb. 2 órán keresztül sütöttem.
Miután a hús megpuhult, levettem a fedőt, és felvettem a hőfokot 200 fokra. A borban elkevertem a mézet, és ezzel többször átkentem a combokat az utolsó fél órában, közben néhányszor meg is fordítottam.

A krumplit hasábokra vágtam, bő olajban megsütöttem és félretettem.
A zöldségeket kb. 8 cm hosszú, vékony csíkokra vágtam. Wokban egy evőkanál kókuszzsírt hevítettem. Először a répát forgattam át benne, hozzáadtam a paprikát, és végül a hagymát is beletettem. Meglocsoltam szójaszósszal, és néhány perc alatt megsütöttem. Amikor a zöldségek megsültek, a sült krumplit is hozzáadtam és átforgattam a zöldségekkel.

2011. október 29., szombat

Zöldséges sült burgonya balzsamecetes csirkemellel







Egy egyszerű, gyors, ámde annál finomabb étel. Nagyon szeretem a sült krumplit, és általában a világért sem keverném semmivel, de ezekkel a zöldségekkel még finomabb volt, mint magában. Először készült így, de egész biztosan nem utoljára.

Hozzávalók két személyre:
1 kisebb csirkemell
balzsamecet
só, bors
1 evőkanál kókuszzsír (vagy két evőkanál olaj)

4-5 szem krumpli
2 sárgarépa
fél póréhagyma
1 nagyobb paprika
2-3 evőkanál szójaszósz
1 evőkanál kókuszzsír (vagy két evőkanál olaj)
olaj vagy zsír a krumpli sütéséhez.

A csirkemellet vékony szeletekre vágtam, sóztam, borsoztam és meglocsoltam egy kis balzsamecettel. Egy evőkanál kókuszzsíron pár perc alatt megsütöttem a szeleteket.
A krumplit hasábokra vágtam, bő olajban megsütöttem és félretettem.
A zöldségeket kb. 8 cm hosszú, vékony csíkokra vágtam. Wokban egy evőkanál kókuszzsírt hevítettem. Először a répát forgattam át benne, hozzáadtam a paprikát, és végül a póréhagymát is beletettem. Meglocsoltam szójaszósszal, és néhány perc alatt megsütöttem. Amikor a zöldségek megsültek, hozzátettem a sült krumplit és átforgattam a zöldségekkel.

2011. október 24., hétfő

Éliás, Tóbiás egy tál dödölle





Hát ez nem kifejezetten diétás étel. Egészségesnek sem nevezhetném. De néha igazán belefér egy-egy ilyen kaja is. Főleg ha ennyire finom.

Életemben először csináltam dödöllét, de valószínűleg nem utoljára. A férjem odáig volt érte, és nekem is nagyon ízlett. Csütörtökön a BNV-n voltam, és ott árultak dödöllét. Akkor nem kóstoltam meg, de annyira jól nézett ki, hogy úgy döntöttem, ezt nekem is ki kell próbálnom.
Több receptet megnéztem a neten, de leszámítva a krumpli-liszt arányát, az elkészítés módját illetően mindegyik azonos volt: olajat/zsírt hevítünk, rajta hagymát pirítunk, erre szaggatjuk rá kanállal a lisztes krumplit.
Két adag dödöllét csináltam, az egyik adagot eltettem a hűtőbe másnapra, a másik adagot pedig a recept szerint az üvegesre pirított hagymára szaggattam.
Nem lett  rossz, de egy pici gondom volt vele: nem úgy sült át a krumpli, ahogyan én szerettem volna, és túl sok zsírt szívott magába. Az ok egyszerű: a hagyma kicsit lehűti a forró zsírt, ráadásul valamennyi nedvességet is enged, és a krumpli fő is (pontosabban szétfő) és sül is egyszerre a zsírban. Nem kétlem, hogy a dödöllének pont ilyennek kell lennie, de én jobban szerettem volna, ha egy kicsit ropogósabb lesz.
Nos, a hűtőben pihenő adag lett az igazi. Az egy napos állás kifejezetten jót tett neki. A sütési sorrenden is változtattam, és így egyszerűen tökéletes lett. A férjemnek is ez a variáció ízlett jobban.






Hozzávalók
70 dkg krumpli
kb 15-20 dkg liszt (a krumpli minőségétől függ a mennyisége)
10 dkg füstölt mangalica szalonna
2 fej lilahagyma (természetesen vöröshagyma is jó, de szerintem lilával finomabb)
ízlés szerint tejföl (jó minőségű 20 %-os, de még finomabb a piacokon is beszerezhető házi)


A krumplit megpucoltam, apró kockákra vágtam, és annyi vízben tettem fel főni, ami éppen ellepte. Enyhén megsóztam, és puhára főztem. Takarékra vettem a lángot, és krumplinyomóval pépesítettem a krumplit a főzővízzel együtt. Még mindig takarékon tartva folyamatos keverés mellett hozzáadtam a lisztet. Annyi liszt kell bele, hogy egy sűrű masszát kapjunk, amit már alig lehet keverni, és el is válik az edény falától. (Az utolsó mozdulatokhoz én már nem is voltam elég erős, úgyhogy a férjemet hívtam segíteni.)
Amikor a liszt már jól elkeveredett lehúztam a tűzről. Itt ezen a ponton rögtön lehetne is sütni a dödöllét, de ahogy fent említettem, nagyon jót tesz neki ha néhány órát, vagy egy egész napot áll a hűtőben.

(A legtöbb recept arányaiban sokkal több lisztet ír, mint amennyit én használtam, de nekem nem kellett túl sok ahhoz, hogy kemény masszát kapjak. Ha sok lisztet vesz fel a krumpli, akkor valószínűleg túl sok volt a főzővíz rajta. Én igyekeztem annyi vízben főzni, ami éppen csak ellepte, mert nem akartam hogy túlságosan lisztízű legyen a dödöllém. Ha túl sok a víz, inkább öntsünk le belőle egy keveset, mielőtt összetörjük a krumplit.)

A hideg dödölle tésztából kiskanálnyi adagokat vettem ki, és nudlikat formáztam belőle. Persze lehet kanállal is beleszaggatni a zsírba, de így szebb lett a formája.
A szalonnát apró kockára vágtam, és zsírjára sütöttem. A zsírból kimertem a megsült szalonnakockákat, és elkevertem néhány evőkanál tejföllel.
A hagymát nagyobb kockákra vágtam, és félretettem.
A forró zsírba beletettem a nudlikat és addig sütöttem, amíg minden oldalán egy kis kérget kapott. Amíg nem sül kéreg a krumplira, nem szabad semmilyen eszközzel kevergetni mert szétesik, inkább csak rázogassuk a serpenyőt.
Mellédobtam a hagymát is, picit megsóztam és együtt készre sütöttem.
Tálalásnál a szalonnás tejföllel locsoltam meg.
Így magában is tökéletes, de süthetünk mellé ropogós kolbászkarikákat, vagy akár néhány szelet angolszalonnát is.

2011. október 14., péntek

Jamaikai rumos-mazsolás csirke fokhagymás-currys jázmin rizzsel







Narancslikőrrel már készítettem sülteket, rummal most először. Nekem is nagyon ízlett, de a férjem egészen odáig volt érte. Anyukám éppen beugrott hozzám, amikor az étel készült, és megkérdezte, hogy én normális kajákat már soha nem fogok főzni? Meg hogy mit szól hozzá a férjem, hogy ilyen kajákkal etetem állandóan?
Hát kérem szépen a férj nem panaszkodik, sőt tetszik neki, hogy mindig új ízekkel találkozik. Néha persze kap paprikás krumplit is, de az nem feltétlenül kerül fel a blogra...

Hozzávalók:
4 db csirkecomb
1 púpozott evőkanál kókuszzsír (vagy 2-3 evőkanál olaj)
2 dl víz


Pác:
2 evőkanál ketchup
2 evőkanál mustár
2 evőkanál rum
2 evőkanál worchester szósz
2 evőkanál méz
1 gerezd fokhagyma

Mártáshoz:
10 dkg mazsola
0,5 dl jamaikai rum
1 dl tejszín

1 bögre jázmin rizs
2 bögre víz
2 gerezd fokhagyma
1 evőkanál vaj
curry (ízlés szerint. igazából én csak szórtam, amíg szép színe lett tőle a víznek.)



A páchoz a hozzávalókat összekevertem, beleforgattam a bőrétől megfosztott combokat és néhány órára a hűtőbe tettem.
A mazsolát beáztattam a rumba.
A csirkecombokat megsóztam és a kókuszzsíron mindkét oldalukat 1-2 percig sütöttem.
Rákanalaztam a maradék pácot, felöntöttem a vízzel, és közepes lángon fedő alatt puhára pároltam.
Amikor a hús megpárolódott, levettem a fedőt, feljebb vettem a lángot és zsírjára sütöttem a szaftot, közben néhányszor megfordítottam a combokat, hogy szép színt kapjanak.
A megsült húst kiszedtem, a visszamaradt szaftba beleöntöttem a rumos mazsolát, és egy kicsit kevergettem, amíg az alkohol elpárolgott belőle. Felöntöttem 1 dl tejszínnel, és ezt a mártást tálaltam a hús mellé.

A rizst a vajon kicsit megpirítottam, hozzáadtam az áttört fokhagymát, sóztam és felöntöttem vízzel. Beleszórtam a curryt, és miután felforrt, alacsony lángon fedő alatt készre főztem.

2011. október 12., szerda

Joghurtos csirkemellcsíkok fokhagymás-joghurtos salátával





Ugyebár megfogadtam, hogy egy darabig nem megyek piacra, legalábbis a férjem nélkül nem. Na eddig tartott a fogadkozás. Anyukám ma megkérdezte, hogy nem tartok-e vele a piacra, és én pillanatnyi hezitálás után igent mondtam. Bár már teljesen ki tudok egyenesedni, tudok ülni és járni is, az éles, késszúrás-szerű fájdalom még tartja magát a derekamban. Gondoltam nem lesz gond, mert anyu kocsival jön, és így azért csak nem lesz olyan nehéz a dolog. Persze azt nem gondoltam végig, hogy a piacon szambázva is cipelni kell a cuccokat. Természetesen ugyanúgy mint két hete most sem tudtam nemet mondani számtalan finomságra, és lényegesen több zöldséggel és gyümölccsel tértem haza, mint ami a bevásárlólistámon szerepelt. Lényeg, hogy mire hazaértem a fájdalom jelentősen felerősödött a derekamban, de azért még főztem egy gyors ebédet. Remélem holnap is fel tudok még kelni...

A főiskolán ahova jártam, a büfében  mindig volt gyros tál. Nem túlzok, ha azt mondom, ez volt a legnépszerűbb étel a diákok körében. Én négy éven keresztül szinte minden nap ezt ettem ebédre, és nem tudtam megunni, mert nagyon jól készítették. Különösen szerettem a salátát, amit adtak hozzá. Autentikusnak semmiképpen nem nevezhetném, mert egyrészt nem forgónyárson készült a hús, másrészt az eredeti gyrosban nincs sem répa, sem lila káposzta (ezért ezt az ételt a bejegyzés címében nem is neveztem gyrosnak), de ennek ellenére rajongtam érte. A gyros tál mellé választhattunk sült krumpli, vagy pitát. Mivel a pita mindig az a bolti íztelen vacak volt, természetesen mindenki sült krumplit kért hozzá. Most egy kis nosztalgiából (no meg azért mert megkívántam) elkészítettem az igazi, eredeti főiskolai gyros tálat.

Hozzávalók: (2-3 személyre)
1 csirkemell
2 dl joghurt (nálam házi)
fél evőkanál gyros fűszersó (ízfokozómentes Lucullus)
olaj a sütéshez

saláta:
fél kígyóuborka
1 sárgarépa
egy kisebb lilakáposzta fele
1 paradicsom
1 lilahagyma
3 dl joghurt
1 gerezd fokhagyma


sült krumpli

A csirkemellet csíkokra vágtam, és beleforgattam a gyros fűszerrel kikevert joghurtba. Nem árt neki, ha egy egész éjszaka áll ebben a pácban, de nekem most nem volt ennyi időm, úgyhogy csak 1 órát pácolódott.
Kevés olajat hevítettem, és néhány perc alatt megsütöttem a csíkokat.

A salátához a lila káposztát lereszeltem, enyhén besóztam, és kevés ideig állni hagytam, amíg egy picit összeesett.
A répát, uborkát lereszeltem, a paradicsomot, hagymát felszeleteltem. A joghurtba belenyomtam egy gerezd fokhagymát, és enyhén megsóztam.

A krumplit nagyon kevés olajon átforgattam, és fedő alatt sütöttem tovább, hogy ne csak süljön, hanem közben párolódjon is. Így a sült krumplihoz nem kell bő olaj, mégis kívül ropogós, belül pedig puha lesz. Időnként át kell keverni, hogy egyenletesen süljön.
(Egyszerre viszont csak annyit szabad az olajba tenni, amennyi kényelmesen elfér. Ha túl sok krumplit teszünk bele, akkor nem sül, csak párolódik, és amikor át akarjuk forgatni, összetörik.)

2011. október 11., kedd

A ravasz, az agy és a füstölgő puskacső






Ez még mindig nem gasztrobejegyzés, de gondoltam megosztom veletek.
3 napja egy újabb jövevénnyel osztjuk meg az otthonunkat. Ő egy 2 hónapos kis szuka, bullterrier és Jack Russel terrier keverék. A teste inkább bullos, de az agya egy Jack Russelé. Rendkívül okos, intelligens, de a fejét állandóan a rosszaságon töri.
3 nap alatt több parancsszót is megtanult, mindet 2-3 perc alatt, időnként mégis megpróbálja figyelmen kívül hagyni az utasításokat, hátha nem is gondoltuk olyan komolyan, amit mondtunk neki.
Pl. már tudja, hogy a lakásba csak akkor jöhet be, ha engedélyt kapott rá, és az esetek többségében ha kinyitom az ajtót, szépen le is ül és vár. Viszont ha úgy látja, hogy a figyelmem elkalandozott, már bent is van. Ilyenkor hajkurászhatom, ami most nem túl könnyű, mert bár javulok isiászilag, azért még mindig nagyon fáj a derekam.




A másik kutyánk egy 4 éves argentin dog, szintén egy nagyon okos kutya. Ráadásul nagyon jó kutya. Volt.
Soha semmi kárt nem csinált, kölyökkorában sem szedett szét semmit, bármit előhagyhattunk, mert amire nem mondtuk, hogy az övé, ahhoz nem nyúlt. A kedvenc kajája is ott lehetett egész éjjel az orra előtt, mégsem nyúlt hozzá.
Amióta itt van a kicsi, azóta a mi nagyszerű kutyánk az intelligenciáját arra használja, hogy a kicsi kedvében járjon. Amit elér, azt ellopja, és odahordja a kicsinek, hogy elszórakoztassa vele. (Tegnap a férjem több szerszáma áldozatul esett az akcióinak.) Ha a kicsi talál ki valami rosszaságot, hatalmas lelkesedéssel segít neki a kivitelezésben. Ha a kicsi ás egy pici gödröt, a nagy befejezi a munkát, és készít egy hatalmas árkot. Ha a kicsi megtépkedi a borsmenta bokrot, akkor a nagy ki is ássa neki. Szóval a kicsi az agy, a nagy a ravasz, mi meg csak füstölgünk a férjemmel, és el sem tudjuk képzelni, hogy mi lesz még itt...

2011. október 5., szerda

Már megint isiász...:(

Két és fél hónap után már megint... Ezt viszont most én szúrtam el.
A múltkori ugye az úszás miatt következett be, amit azóta sem igen értek. De most tutira én vagyok a hibás. A legutóbbi bejegyzésemben írtam, hogy 23 kg-ot cipeltem haza a piacról. Hát ezt tényleg nem kellett volna. Főleg, hogy már 8 évvel ezelőtt megmondta az orvos -amikor kiderült, hogy porckopás van a gerincemben,-hogy tilos nehezet emelnem.
A férjem ugyan mondta, hogy várjak szombatig, és akkor együtt bevásárolunk, na de én nem bírok magammal, ha rámjön a vásárolhatnék, azonnal mennem kell. Először azt gondoltam, hogy csak a legszükségesebbeket veszem meg, és a nehezebb cuccokért kocsival kimegyünk szombaton. Amikor viszont a piacon voltam, azt gondoltam, erős lány vagyok én, megbirkózok a nehezebb feladatokkal is. Rettentő nagy okosságom következtében ismét kényszerpihenőn vagyok. Már megint csak kenyeret eszek, mert sajna annyi időre sem tudok állva maradni, amíg összedobnék egy tojásrántottát. Bár holnap már nagyon jó lesz, mert jön a barátnőm, és főz nekem! :) Már alig várom! Rántott husit akarok és sok-sok salátát!!

A hülyeségem kiváltó oka tulajdonképpen Moha volt, miatta van az egész! :)) Nála láttam ugyanis azt a sütit, ami úgy bemozgatta a fantáziámat, hogy úgy éreztem nem tudok várni, azonnal meg kell csinálnom. Tulajdonképpen ezért indultam el a piacra. No persze a sütihez nem kell 23 kg hozzávaló, csak hát ha már a piacon voltam...
Még aznap meg is csináltam a Moha sütit, és mondhatom, fantasztikus volt, az egész családnak nagyon ízlett. Viszont másnap, amikor fel lett vágva, én már nem bírtam felkelni, így fotó sem készült róla. De sebaj, annyira finom volt, hogy ha végre lábraállok, újra meg fogom csinálni, és akkor felkerül a fotó és a recept is, mert néhány apróságon változtattam. Csak tartanék már ott...

2011. szeptember 26., hétfő

Csirkés burrito





Tudom, hogy az igazi tortilla kukoricalisztből készül. Volt is itthon kukoricalisztem, de amikor elővettem, tele volt apró szárnyas rovarokkal. (Nem tudom mi volt, talán moly. Az biztos, hogy nem zsizsik. Még jó, hogy a többi lisztben nem telepedtek meg.)
Szóval ezért most fehér tönkölylisztből készültek a tortilláim, de így is nagyon finom volt. Egy dologra kell csak vigyázni: a tortilla sajnos hajlamos a kiszáradásra. Ezért a kisült lapokat rögtön bugyoláljuk be nedves konyharuhába.
A sütésnél is nagyon kell figyelni, hogy a lapok ne süljenek túl, mert akkor is könnyen kiszárad. Addig süssük csak, amíg éppen egy picit színt kap. Ha nem sütjük túl, tuti finom puha marad.
Ha mégis kiszáradna, fogyasztás előtt tegyük be néhány másodpercre a mikróba, akkor visszapuhul.




Tortilla:
30 dkg fehért tönköyliszt
1 kávéskanál sütőpor
1 csapott kávéskanál só
70 gr kókuszzsír (vagy olaj)
1,2 dl víz

Töltelék:
4 db csirkecomb
4 evőkanál olaj
2 evőkanál balzsamecet
1 evőkanál szójaszósz
1 evőkanál gyros fűszersó (ízfokozómentes Lucullus)

kigyóuborka, jégsaláta, paradicsom (reszelve, apróra vágva)
fokhagymás görögjoghurt (nálam házilag készült)

A tortillához a lisztet elkevertem a sóval és a sütőporral. Hozzzáadtam a kókuszzsírt és a vizet, és rugalmas tésztát gyúrtam belőle. Ha nem állna össze a tészta, tegyünk hozzá még egy pici vizet, vagy ha túl lágy lenne, akkor egy kis lisztet.
A tésztát letakarva egy órát pihentettem, majd nyolc felé osztottam, és a darabokat nagyon vékonyra nyújtottam.
Felforrósított palacsintasütőben mindkét oldalát pár másodpercig sütöttem.

A combokat kicsontoztam, és apróra vágtam. Az olajat összekevertem a balzsamecettel, a szójaszósszal és a fűszerrel, és a húst beleforgattam ebbe a páclébe. Néhány órán keresztül a hűtőben érleltem, de még jobb, ha egy egész éjszakán keresztül a pácban marad.
Serpenyőt forrósítottam, és rövid idő alatt megsütöttem benne a húst.
A tortilla lapokat megkentem a fokhagymás joghurttal, megszórtam a húsdarabokkal és a zöldséggel.
Az alját felhajtottam, a két szélét egymásra hajtottam, és alufóliával betekertem.




2011. szeptember 22., csütörtök

Szalonnás-póréhagymás-fokhagymás csirkeragu




 

Egyszerű, gyors, és nagyon finom. Nem először csináltam póréhagymás csirkét, de most először csináltam szalonnával. Nem sok szalonnát tettem alá, mégis az egész ragut átjárta a füstös íze, és ez nagyon jót tett ennek az ételnek. (Bár a szalonna szinte minden ételnek jót tesz. Kivéve persze az édességeket.:)
Kókuszzsírban sült krumplit és tzatzikit ettünk hozzá.

Hozzávalók:
1 nagyobb csirkemell
1 szál póréhagyma
3 gerezd fokhagyma
3 dkg füstölt mangalicaszalonna
3 dl tejföl
só, bors

A szalonnát felkockáztam, és zsírjára sütöttem. A csirkemellet csíkokra vágtam, beledobtam a zsírba, és hozzáadtam az áttört fokhagymagerezdeket is. Sóztam, borsoztam, és fedő nélkül, időnként megkeverve sütöttem. Amikor a csirke már megpuhult, beletettem a póréhagymát, és 1-2 percig sütöttem, amíg egy kicsit megfonnyadt. Felöntöttem a tejföllel, jól átforrósítottam, majd lehúztam a tűzről.